Október idézetek

Az állatok és a növények, de még az élettelen környezet is folyamatosan adnak jelzéseket arról, mi a helyzet körülöttünk. Legyen szó saját időjárás-előrejelzésről vagy a meteorológiai események értékeléséről, rovarfertőzésekről vagy az évszakok kezdetéről és végéről, mindezeknek a jeleit mi magunk sokkal pontosabban leolvashatjuk a kertünkben, mint bármely hírolvasó a papírlapjáról. Peter Wohlleben

Olyan szép és tökéletes minden teremtmény! Szinte csak akkor látjuk meg, hogy mennyire, amikor már nincsenek. Ezért tépjük le a virágok szirmait. Ezért pukkasztjuk ki a szappanbuborékokat, vagy törjük össze a frissen befagyott pocsolyák jegét. Esterházy Miklós

Tünődöm olykor, édesem, jobb lesz-e ha már nem leszek? Lesz-e nyaradnak ősze még vidámabb, és virága szebb? Babits Mihály

Nagy meleg pulóver ma a szerelem, Ez vajon tényleg az, vagy csak azt hiszem? A végén úgyis kiderül, hogy becsaptuk magunkat, megint egyedül Kell folytatni. Néhány perc alatt Az aranysárga napból bíbor alkonyat Lett, és száll a teagőz, A parkban fákat színez egy cerkával az ősz.

Szép-e Budapest? Hát hogyan is lehet kérdezni? Persze, hogy szép. Csakhogy csupán... távolról. Közelről nézve, jól megtekintve, teremtőm! A fekvése, hegyei, völgyei alakulása, a széles Duna, a pesti háztenger, azon túl a távolba nyúló mérhetetlen síkság megkapók, elbájolók. De ne nézzünk meg semmit apróra. Mert akkor látni fogjuk, hogy hegyei jórészt kopárok, völgyei víztelenek, a háztenger valójában csupa tégla- és vakolattenger, kert, park, lomb nélkül, s a végtelen síkság épp oly végtelenül egyhangú, kietlen, fátlan pusztaság, mint egy kanzaszi nagy farm. Fodor József (orvos)

Látod: a fecske útra kél, hull a sápadt diólevél, deres a szőlő, őszre jár - ó, jössz-e már, ó, jössz-e már? Mihai Eminescu

Egy ideig azt a kis jelentéktelen, kék virágocskát nézte, amelyik onnan bújt elő a moha közül. Egészen jelentéktelen volt, még észrevenni is alig lehetett. Pedig sok tölcsér fityegett rajta, egészen aprók, tiszta világoskékek, olyanok, mint az égbolt nyáron, amikor tele van napsugárral. Milyen szép - gondolta - s az ember nem is látja meg. Elmegy mellette, s rálép. Mennyi sok szép dologgal van tele a világ. Wass Albert

Õsz első napja de a kert színein még észre se veszed. Fukuda Chiyo-ni

Nyakunkon az ősz! Igazam van, úgy tûnik: rá is tüsszentek. Josza Buszon

Nem kell sokat beszélni, az a fő, hogy a megfelelő szavakat használjuk, mint ősszel, a birkák összegyûjtésekor, amikor a bolondok összevissza rohangásznak ahelyett, hogy kevesebbet futnának, de a megfelelő helyekre. Jón Kalman Stefánsson

Mama, ugye hallasz még? Már betakar a távol. Légy itt újra, ha a gyertyaláng ég!

Két asszony összezárva egy kis házban, halálos unalom körös-körül, a fő események: nagymosás... eldugult a lefolyó... ki kell kergetni a macskát... és hasonlók. Persze hogy hallgatódzott, persze hogy felbontogatott leveleket... mindenki ezt tenné. Agatha Christie

Szeles éjjel után reggel merő dió a kert, diólevél zöld-sárga mozaikja tömi el a csatornát. A gravitáció megránt egy pórázt, és elindul újra vissza Rakovszky Zsuzsa

Mi köze a takarításnak meg a vidámságnak egymáshoz? Először is: semmi! Nulla! Zéró! A takarítás mindig is szomorú baromság volt, és az is marad. Most komolyan, aki kitalálta, az biztos embergyûlölő volt.

A régi levelek kiszolgáltak, elhasználódtak, és a rovarok kilyuggatták őket. Mielőtt a fák megválnának tőlük, beléjük ömlesztik a szemetüket - vagy úgy is mondhatnánk, elvégzik a nagydolgukat. Ha ezzel megvannak, akkor egy elválasztó réteget alkotnak, majd a legközelebbi szélfuvallattal elhullatják. A zörgő levélhalom, amely immár vastag rétegben borítja a talajt, és amelyen olyan élvezetes nagy robajjal áttrappolni, lényegében véve nem más, mint a fák vécépapírja. Peter Wohlleben

Kipp-kopp, kipp-kopp, ki van az ajtóban? (...) Itt van már a nagyszakállú Télapó! Csupa hó! Puttonyában dió, mogyoró! Donászy Magda

Az erdőt nem lájkolom, az egész sráckorom, Ó, hadd töltsem gép előtt! - kérem én. Nekünk a mező csak unalmas, lapos, Lábunk inkább az aszfalton tapos, Mit számít pár fenyő, az őz és nyúl is várhat, Az infravörös egér, az aztán az állat!

Angolhon. Hidak és ködök. Sok kormos kémény füstölög. Kastélyok, parkok, lapdatér, mért legelőkön nyáj kövér. Babits Mihály

Nagypénteken amint erre jártam, Ezen az udvaron sok tyúkot láttam. Volt közöttük fehér, s pöttyögetett tarka, Az egyiknek nagyon is piros volt a farka. Gondoltam magamban: lesz itt tojás bőven, Nem kell érte kimenni majd a tyúkülőbe. Szépen kifestve adják a kezembe, Mert ahol szép lány van, annak van hímezve.

A legszebb becsvágy is kialszik a háztartási számadó-könyvben. Honoré de Balzac