Reménytelenség idézetek

Sírni csak az tud, aki még remélhet. Jókai Anna

Vannak sebek, olyan mélyek, a szívhez oly közeliek hogy még a konyhaablakot verő eső is halálos lehet. Jón Kalman Stefánsson

Sajnos, a szegény embert könnyen eléri a végzete; csődrovatban jelenik meg a neve, feleségét, gyermekeit elûzik a házukból... persze ezek után természetes is, hogy mindent megpróbálunk a végzet elhárítására, vagy legalábbis oly messze toljuk ki a szörnyû napot, amennyire lehetséges... ám végül is a halálos parancs megérkezik. Daniel Defoe

A szürkeségben társam, Hamupipőkém lett. Sorsunk rémeivel Némán viaskodott, Erőn felül - Halkan beszélt, Mosolygott, mint az angyalok, - És szenvedett belül. A gondok tengerével Csak a türelme nőtt - S én mégis csak kerestem, Nyugtalanul kerestem Magamat s Õt. Reményik Sándor

Veszteség nélkül nincs változás, ezért fordul elő olyan gyakran, hogy az emberek hiába hangoztatják, hogy változtatni szeretnének, minden marad a régiben.

Ha nem találsz valamit, amiért élhetsz, jobb, ha találsz valamit, amiért meghalhatsz. Tupac Amaru Shakur

Az elkeseredett emberek minden őrültségre képesek. Suzanne Collins

A halál árnyékában a világon minden dolog abszurdnak és illetlennek tûnik. Michelle Obama

Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az élet melódiája. Ady Endre

Csak egyetlen csillagkép van, az összes csillag beletartozik, és az a neve, hogy kétségbeesés. Simon Márton

A vitatkozás annak a bizonyítéka, hogy nem értünk valamit. Csuang Csou

Nincs kínosabb, nincs elkedvetlenítőbb dolog, mint nap nap után követni, nap nap után számba venni, mennyi pusztult el belőlünk ismét. Kertész Imre

Az emberek összevissza fecsegnek, akár tudnak valamit, akár nem. Nem tudnak mindent, de mindent mondanak. Anatole France

Vannak rossz dolgok, amiket muszáj megtenni, hogy a halál ellenében felpörgesd az életet.

Kellett volna a sorstól egy büdös nagy pofon! Ami akkorát csattan az arcomon, Hogy eszembe sem jut, hogy melyik a rossz út, Valami kéz, ami visszahúz! Majka

A félelmetes bûn elkövetése utáni nap reggelén az ember feneketlen sötétséggel ébred. Agya egy szegeltében megszólal a riasztó, villog a vörös jelzőlámpa. Próbálsz úgy tenni, mintha nem vennéd észre. Mert lehet, hogy csak egy álom vagy rémálom, bármily kicsiny is a valószínûsége. Úgy kapaszkodsz ebbe a lehetőségbe, mint a zuhanó ember az első, keze ügyébe akadó kötélbe. Eltelik egy perc, talán egy óra. Nem érzékeled az időt, és nem tudsz visszazökkenni a valóságba. Egészen addig, amíg a valóság teljes súlyával rád nem nehezedik. A kötél nem bír el, lezuhansz. Elif Safak

Ki mer csukott szemmel megállani ama mélyponton, ott, ahol mindíg akad egy utolsó legyintés, háztető, gyönyörü arc, vagy akár egyetlen kéz, fejbólintás, kézmozdulat? Pilinszky János

Nagy magasságba emeltelek lelkemben, és ezzel magamat emeltem föl... nagy szükségem volt rá, mert nagyon alant voltam. Nem a te nagyszerûséged, az enyém omlott össze, amikor kiderült, hogy nem vagy az, akinek hittelek: hiszen akkor én sem vagyok az, akinek magamat képzeltem. Visszalöktél a mélységbe, amelyből föltápászkodtam. Heltai Jenő

Az elülső tükörben láttam magam, amint a hátsó tükörbe nézek, s ahogy tartotta, a tükör egy pillanatra olyan szögbe billent, amely a mélység illúzióját kelti: végtelen folyosókban látom magam... ahogy nézem magam... nézem magam... nézem magam... nézem... Melyik az? Ki vagyok?

Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? Thomas Mann