Téma
Szabad akarat idézetek
-
Téves fatalizmus volna azt állítani, hogy elejétől végig az határozza meg sorsunkat, hogy milyen csillagkép uralkodott születésünk órájában. Akkor hiábavaló lenne minden törekvésünk a tökéletesedésre, hiszen az adott csillagkép matematikai pontossággal meghatározná minden tettünket, nem hagyva teret a szabad akaratnak. A csillagkép, amely alatt születtünk, csak életünk igen széles nyomvonalú útját, hajlamainkat, erkölcsi és szellemi tulajdonságainkat, ezzel pedig egyéniségünk rezgéseit határozza meg, éspedig azért, mert az ember mindig olyan csillagzat alatt ölt újra testet, melynek hatása megfelel a múlt élet jó vagy rossz cselekvései okozati eredményeinek. Azonban csak rajtunk múlik, hogy finomabb rezgéseket és ezáltal jobb eredményeket teremtsünk. Csak rajtunk múlik, hogy rossz hajlamainkat jóra fordítsuk, és ekképpen az okozatokat enyhítsük.
-
Morális félreértés vagy összeütközés morálisan szabad emberek között kizárt. Csak a morálisan nem szabad ember, aki tehát valamely természeti ösztönt vagy valamely általa kötelességből elfogadott parancsot követ, helyezkedik szembe embertársával, mert az nem követi ugyanazt az ösztönt vagy ugyanazt a parancsot. Rudolf Steiner
-
Nem akarásból, úgy látszik, lelkileg élni nem lehet; valamit nem akarni megtenni, tartósan nem jelenthet élettartalmat: valamit nem akarni, és egyáltalán semmit sem akarni, tehát a parancsoltat mégis megtenni, talán túl közel van egymáshoz, semhogy a szabadság eszméje ne kerülne közöttük kutyaszorítóba. Thomas Mann
-
Időtlen idők óta élet-halál kérdése lehet egy gyors döntés: igen vagy nem? Az ősember agyának nem volt ideje kiszámítani annak a valószínûségét, vajon a fejére esik-e a lezuhanó kődarab. Ha szembetalálta magát egy veszélyes vadállattal, villámgyorsan kellett döntenie: megküzdjön vele vagy elmeneküljön? Általában többet ért a gyors (és túlzottan elővigyázatos) bináris döntés, mint az összes lehetőség alapos mérlegelése. A társadalom egyre bonyolultabbá vált, ám ezek a bináris döntések továbbra is megmaradtak. Ugyanolyan sztereotípiákban gondolkodunk embertársainkról: jó vagy rossz, szent vagy bûnös, barát vagy ellenség. Ez az osztályozás kezdetleges ugyan, de rövidre zárja a reagálásunkat, amikor szembe kell néznünk az egyes emberrel. Kit Yates
-
Esetleg nyugtalanító lehet az a gondolat, hogy nem létezik isten, aki egy jól mûködő rendszert teremtene az ember számára, azonban ugyanez felszabadító is egyben. Ha nem kell parancsolatokat követnünk, és a jelentést nem a vallásban, a nemzeti identitásban vagy épp abban kell keresnünk, hogy fogorvos szüleink belőlünk is fogorvost akartak nevelni, akkor végre szabadon megválaszthatjuk, milyen emberek akarunk lenni a lehető legtágabb értelemben. Michael Schur
-
A többség mint olyan, nem az igazság garanciája. Ugyanolyan természetû emberekből áll, mint a kisebbség, és legalább annyira, ha nem jobban hajlamosak, mert merészebbek, a kapzsiságra, a zsarnokságra és az elvtelenségre, ha hatalmat bíznak rájuk. Nincs tehát semmi ok arra, hogy az ember miért tartsa fenn vagy vesse alá magát inkább a többség, mint a kisebbség uralmának. Lysander Spooner
-
Egyetlen kormánynak sincs joga tudományos elvek igazságáról dönteni, vagy bármilyen módon előírni a vizsgált kérdések jellegét. Nem határozhatja meg egy kormányzat sem a mûvészeti alkotások esztétikai értékét, sem az irodalmi vagy mûvészi kifejezés formáit. És nem szabad állást foglalnia gazdasági, történelmi, vallási vagy filozófiai elméletek helyességéről. Ehelyett viszont kötelessége a polgárok számára szabadságot biztosítani és lehetővé tenni, hogy ezek a polgárok részt vehessenek az emberi faj további merész vállalkozásaiban és fejlődésében. Richard Feynman