Testvér idézetek

A szabályozás viszonylag lomhán tartja a lépést a valós eseményekkel, főleg, ha olyan helyzetről van szó, amelynek a kockázatait, problémáit nem érezzük a bőrünkön. Szertics Gergely

Az egész világ egy nagy zavar, és te azt hiszed, hogy nem az. Senki nem tudja, hol vagyunk, mivel az igazság az, hogy nem vagyunk sehol. Herbert George Wells

A magányos férfiak úgy élnek, akár a farkasok. A házuk éjjeli menedékhely csupán, ahová azért térnek meg éjszakára, hogy lerogyjanak az örökké bevetetlen ágyra és elveszítsék az öntudatukat. Napközben semmi dolguk a szobákban. Sosincs étel a hûtőben, még egy csésze kávéra való friss tej sem, se kényelmes szófa, se lámpaernyőn átszûrődő hangulatvilágítás, se tûzifa. Csak poshadt étel és piszkos zoknik áporodott szaga.

Kint az éjszaka leplébe burkolva, mely fekete, mint a sír, bármilyen Istenek is vigyázzák legyőzhetetlen lelkemet, megköszönöm nekik. Az események kegyetlen hullámverésébe keveredve az arcizmom sem rezdült, nem sírtam fel hangosan. A véletlen husángjaitól véres a fejem, de meg nem hunyászkodom. A harag és a könny díszletei mögött átdereng az árnyak ködös foltja. A harag és könny birodalmában derengő árnyak iszonyata az ópium. Az évek fenyegető vonulása, a vágyak és a kényszerek szorítása sem gyengített el. Nem számít, mennyire keskeny a kapu, hogy milyen súlyos büntetésekkel van teleróva végzetem pergamenje, én vagyok a Sorsom Ura, Lelkem Kapitánya. William Ernest Henley

Felcseperedünk, megnövünk, megöregszünk, de az esetek döntő többségében mégis csak gyerekek maradunk, akik futkosnak a játszótéren, és veszettül próbálnak beilleszkedni. (...) A legjobb barátainkkal titkokat pusmogunk a sötétben. Ott keresünk vigaszt, ahol találunk, és reménykedünk, minden észérv és minden tapasztalatunk ellenére, mint a gyerekek. Sosem adjuk fel a reményt.

Az idő, mint nyaktiló, lesújt. Múlt és jelen közt ott a vérben sikló penge. A póló, amit a szél lefújt, s most ott hever az orgonabokor tövében, nem röppen vissza a kötélre újra. S ha valaki cigarettára gyújt a szivárgó gázcső közelében, a lángoló jelenből nincs visszaút a múltba, két külön kontinens a "már nem" és a "még nem". Rakovszky Zsuzsa

A remény nem mindig olyan nyilvánvaló. Néha csak egy parányi, törékeny valami, egy meleg érzés, amit a szívedben őrzöl és táplálsz, hogy növekedni tudjon.

Miért fél a gyerek a sötétben? Mert nem tudja, hogy amit ott lát, az nincs is ott. Mert túlgondolja, túlbonyolítja, olyasmit képzel oda, ami nem létezik. Ezért félünk. Tudatlanságból, túlgondolásból. Vida Ágnes

Egyetlen dolog van, ami mindig, minden körülmények között, garantáltan boldogtalanságot szül, (...) és az a háború. Fehér Boldizsár

A jövőnk (...) sokkal meglepőbb lesz, mint a legtöbben hiszik, mivel kevés megfigyelő tette igazán magáévá annak a ténynek a következményeit, hogy maga a változás sebessége is nő. Ray Kurzweil

Miért ragaszkodunk még úgy a csomagunkhoz akkor is, mikor kétségbeesve próbálunk továbblépni? Mert mindannyian tudjuk jól, hogy megeshet: túl hamar engedjük el.

A statikusságtól meghülyülhet az ember, a begyökerezettségbe bele lehet bolondulni, vannak ilyen esetek: az emberek úgy hozzáragadnak a hazai talajhoz, mint az anyamellhez, és ettől megbuggyannak. Ám az anyaföld általában csak szimbolikusan táplálja gyermekét, csemetéit, a csemeték pedig sehogy sem tudnak hozzászokni az anyaföld e szimbolikus tápláló szerepéhez, mind azt várják, hogy a haza valóban etesse őket. Dasa Drndic

Nem vagyunk egészségesek És nem is leszünk soha Amíg a lakhelyünk nem lesz puha moha. Laár András

Egyetlen csepp méreg a pohár vízben néha elég.

A hazugság, a füllentés elől nem lehet elmenekülni. Vagy talán így jobb. Egy rövid ideig sikerülhet, de aztán, mikor nem várod, újból kivirágzik, s ekkor már nem olyan engedelmesnek, ártalmatlannak tûnik, mint abban a pillanatban, mikor elmesélted, kitaláltad. Susanna Tamaro

Megszokjuk a lakásunkat, létünk részének tekintjük, az élet aztán másfelé sodor bennünket, otthonunk pedig idegenné válik; múltunk a mögöttünk maradt reményekből, szokásokból, szenvedésekből áll, amelyek halványulnak, de nem tûnnek el, csak majd velünk együtt.

Mindenki fél valakitől, mert mindenkitől fél valaki, mert egyetlen nagy félelem, egyetemes rettegés fogja és markolja össze ezt a szomorú földet. Székely János

Bár még természetét a változásnak nem, csak tényét sejtjük. Nem tudni, hogy ridegebb szürke monotóniát, vagy színgazdag drámai borzalmakat érünk-e. Részei sorban lejárnak a kornak, el hol itt, hol ott akad, s minden megoldás (érezzük mi is idegeinkben) ideiglenes. Rakovszky Zsuzsa

Nem kell arra magyarázat, hogy miért keresünk, kérdezünk, kétkedünk körömszakadtáig, a legkisebb lehetőséget is kihasználva mindenütt, ahol megfélemlítést és félelmet, hatalmaskodást, sötétséget és az ember elnyomását látjuk vagy gyanítjuk. Bor Ambrus

Azt hiszem, kevesen tudják, mi az igazi félelem. Mert a legtöbb ember létező dolgoktól fél. De a legszörnyûbb félelem mindenek között, ha az ember olyasmitől fél, ami alaktalan. Karel Schulz