A fajok megóvása kívánatos lehet, ám megkérdőjelezhető, amikor összetûzésbe kerül egyes állatok jóllétével, például, amikor az elfogás, a szállítás, az állatkerthez szoktatás folyamatában az állatok komoly ártalmat szenvednek. Maguk az elfogott állatok nemigen látják hasznát a fajmegóvásnak. Ismerve az állatkerteknek a fajmegóvás érdekében tett erőfeszítéseit, tisztázatlan, hogy egyáltalán az állatok javát szolgálja-e.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberekhez hasonlóan az állatoknak is vannak a létfenntartással kapcsolatos érdekeik, amelyeket sosem (vagy legfeljebb kivételesen) szabad megsérteni, még akkor sem, ha az emberi társadalom számára az hasznosabb lenne. Például az állatoknak joguk van a szabadságra, ezért nem szabad őket számukra ártalmas módon korlátok közé szorítani, még ha az sok előnnyel és költségcsökkenéssel járna is.
2. Ha egy faj eltûnik, akkor nincs értelme annak a kijelentésnek, hogy a faj veszélyeztetett; a fajok nem érdekekkel rendelkező élőlények, ezért nem szenvedhetnek ártalmat. (...) Egy ökoszisztéma változásai, beleértve az fajok eltûnéséből származókat is, az egyedeket érinti. De az ökoszisztéma számára X faj eltûnése vagy X fajból néhány egyed túlélése nem jelent különbséget, főként ha a megmaradt egyedek állatkertben élnek!
3. Az állatvilág felosztása hasznos és kártékony lényekre azt sugallja, hogy léteznek ilyen fekete-fehér kategóriák a környezetben. A természet persze nem így mûködik, mert a többi teremtménynek édes mindegy, milyen céljai vannak az embernek. Hogy milyen keveset értünk az élővilág mûködéséből, az mindig akkor válik világossá, amikor tevőlegesen megpróbálunk beavatkozni. Peter Wohlleben
4. Az állatok minden esetben valami olyasféle dolgot gyûjtenek, amit megesznek vagy valamilyen más, a faj fennmaradása szempontjából fontos célra használnak. Az a faj, amelynek egyedei nem így viselkedtek, az kihalt. Ennek az evolúciós észszerûségnek kiáltóan ellentmond a hölgyek veleszületett, csillapíthatatlan és többnyire céltalan gyûjtési szenvedélye. Csányi Vilmos
5. Az állatokkal szembeni viselkedésünk sajnos gyakran kifogásolható, ennek tükrében különösen nehéz felfognom, hogyan lehetséges, hogy ők mégis ennyire szeretnek bennünket. Tor Age Bringsvard
6. Az állatok, főként természetes életkörülményeik közt szellemesek és mindenfélét tudnak. Azzal, hogy megszeliditjük őket, megalázzuk, megrontjuk a szivüket és az eszüket. Mi lenne az ember eszéből, ha olyan életre volna kárhoztatva, amilyenre mi a kutyákat, lovakat kényszeritjük, nem is szólva a baromfiudvar állatairól. Anatole France
7. Mihelyt tanulmányozni kezdjük az állatokat, nem csak a laboratóriumban és a múzeumokban, hanem az erdőben és a mezőn, a pusztákon és a hegyek között, tüstént észre kell vennünk, hogy a különböző fajok és különösen az állatok különböző családjai között rettenetes pusztító harcok folynak ugyan, de egyidőben és ugyanolyan, vagy talán még nagyobb mértékben találjuk meg a kölcsönös támogatást, kölcsönös segítséget és kölcsönös védelmet azok között az állatok között, amelyek ugyanahhoz a fajhoz, vagy legalább is ugyanahhoz a társadalomhoz tartoznak. A társulás éppen olyan természettörvény, mint a küzdelem. Pjotr Kropotkin
8. Nemcsak azok a fajok pusztulnak el, amelyek békésen élnek környezetükkel, és alkalmatlanok a védekezésre az erőszakos betolakodók ellen, hanem azok is, amelyek mohóságukban képtelenek terjeszkedésüket szabályozni, képtelenek harmóniában élni másokkal. Kizárólag a fajok összekapcsolt rendszere életképes ezen a bolygón. Csányi Vilmos
9. A vadon élő állatok megmentése általában egy erdő fenntartását jelenti, ahol lakhatnak és ahová menekülhetnek. Így van ez az emberrel is. Henry David Thoreau
10. Amikor az ember egy állaté, nehéz elmagyarázni, hogy az több lesz ezáltal, mint egy állat. Több empátia kell hozzá, mint amire a többség képes. Fredrik Backman