A járványhelyzet értékelése hálózatos gondolkodást igényel, amire a politikusok sokszor nem képesek, de némelyik tudós sem.

Kapcsolódó idézetek

1. Olyan nemzetközi rendszerre lenne szükség, amely alkalmas a járványok előrejelzésére és kezelésére. Ám erre a politikai rendszerek nem készültek fel: hiányzik a közös hajtóerő. Barát József
2. A Covid megtaníthatna végre arra, hogy kell egy olyan világméretû szakmai szervezet, amelyiknek szava, sőt hatásköre is van. Lehet, hogy van, aki úgy gondolja, hogy ez idealista elképzelés, utópia, de én kutatóként tudom, hogy más megoldás nem létezik. A mainál súlyosabb járványok is várnak még ránk. Együtt kellene mûködni, de igazából. Kemenesi Gábor
3. A járványhelyzet kihozta az összes gondolkodási, érvelési hibát az emberekből egyéni és közösségi szinten, aminek nem lett volna szabad megtörténnie egy egészségesen mûködő 21. századi társadalomban. Az addig rendben van, hogy az információ hiánya fontos eleme lehet a téves álláspontok kialakulásának, de láthatóan a helyes információk megléte és hozzáférhetősége nem garancia a megfelelő gondolkodásra. Sőt, a helyes információkat és az arra épülő érvelést egyszerûen lemossa a prekoncepciókra, gondolkodási és érvelési hibákra épülő narratíva. Egyszerûen az az üzenet győz, ami egyszerûbb és az adott személynek érzelmileg (!) jobban megfogható.
4. Ha a járvány és a világ(rend) radikális összetartozását elfogadjuk, akkor elsősorban nem az a fontos, hogy milyen lesz, vagy az, hogy milyen legyen a majdani világ, hanem az, hogy most milyen, és mitől ilyen. Nem az, amit nem tudunk, amit ki kellene dolgozni a nagy jövőcsinálásban, hanem mindaz, amit eddig is tudtunk, most is tudunk. Vonnák Diána
5. A koronavírus-járvány (...) részben attól válik "kemény dió"-vá, hogy mi magunk tesszük azzá. Állunk körülötte, és nem tudjuk eldönteni, honnan üssük, mennyire üssük, vagy üssük-e egyáltalán. Mindez a rövid távú és a hosszú távú költségek észszerû összevetésének elmaradásából következik. Egy rövid távra fókuszáló szemléletből, amelynek alapja lehet egyes szereplők személyes érdeke - például a választásokat négy (és nem negyven) éven belül újra megnyerni remélő, hatalomban lévő politikusoké vagy a részvényeseiknek az év végén vonzó osztalékot fizetni remélő vállalati menedzsmenteké. Ezek a szükségképpen rövid távra tervező szereplők esetenként meghatározók lehetnek, de az igazi problémát az emberi gondolkodás alapvető zavara jelenti, vagyis az, hogy nem tudjuk elképzelni a hosszabb távon felhalmozódó költségeket, és nem látjuk be, hogy ezek idővel összehasonlíthatatlanul nagyobbak lehetnek az eredményes cselekvés költségeinél.
6. A Covid valójában a jövő járványaira figyelmeztet, arra, hogy a probléma sokkal összetettebb, mint valaha gondoltuk. Fel kell készülnünk az esetleges következő járványokra. Például úgy, hogy elkezdünk olyan politikai vezetőket választani, akik számára nem csupán saját újraválasztásuk a fontos, nem csak rövid távra készítenek terveket, és nem csak politikai szövegként használják, hogy a fiainknak meg az unokáinknak legyen meg minden, ami nekünk is van, hanem valóban ebbe az irányba mennek. Tudom, ez idealizmus, és sejtem, hogy nehezen kivitelezhető, de a fennmaradásunk függ ettől. Kemenesi Gábor
7. A járvány átpolitizálása a világ szinte minden országának belpolitikájában bekövetkezett valamilyen mértékben. Egy járvány ugyanis a természetéből adódóan komplex kihívás, amely érdekeket ütköztet. Az átpolitizálódás olyannyira elkerülhetetlen, hogy érdemes inkább úgy fogalmazni: az átpolitizáltság adott. Az egyes járványügyi és egyéb intézkedésekről szóló vitákban magától értetődően van jelen a saját elképzeléseit védő, az ellenzéktől tiszteletteljes csöndet elváró kormányzat és a kritizáló, olykor minden egyes tüsszentésért a kormányzatot hibáztató ellenzék konfliktusa.
8. Ha meg akarom fékezni a járványt, agyon kell vágnom hozzá a gazdaságot, csak nagyon durva beavatkozással tudok élni. Ha nem teszem meg, akkor a járvány maga intézi el a gazdaságnak számos ágazatát azzal, hogy a munkaerő elérhetetlenné, megbízhatatlanul elérhetővé válik. Nincsenek jó választások.
9. A járványhelyzet eddig nagy próbatétel, az egyéni és közösségi reakciók eltérők. Sokakban növekszik a szorongás, a kiszolgáltatottság és a kilátástalanság érzése, s ezek a szorongások tovább rombolhatják a társadalom szövetét. Bezárkózás, bûnbakképzés, félelem az idegenektől - gyakran szembesülünk azokkal a konkrét történetekkel, amelyek arra utalnak, hogy a karantén láthatatlan falakat emelt közénk, s ezeket a falakat nehéz lesz lebontani. Ugyanakkor számtalan olyan kezdeményezéssel is találkozunk, amelyek megmutatják a szolidaritás és az önzetlenség erejét. Kiss Tibor Noé
10. A világot nem szabad a megértés határai közé beszorítani - miként az eddig az emberiség gyakorlata volt -, hanem a megértés korlátait kell kitágítani, hogy befogadhassuk a világnak a kutatás során feltáruló képét. Francis Bacon