A közösségi média algoritmusai bizonyos szempontból csak kiaknázzák azt a hajlamunkat, hogy a saját politikai véleményünk megerősítésére vágyunk, bezárva minket egy olyan, visszhangzó kamrába, amelyben csak a saját véleményünket halljuk. Gyakorlatilag olyan véleményklímát hoz létre körülöttünk, amilyenben élni szeretnénk: ahol azok a témák foglalkoztatnak másokat is, mint minket, és az emberek többsége azt gondolja a dolgokról, mint amit mi.

Kapcsolódó idézetek

1. A média olyan kicsit, mint a politika, az embereket képzi le. Felméréseket nézegetnek, hogy mire kattintanak a legtöbben: akkor olyan címek lesznek, akkor olyan cikkek lesznek. A politika ugyanez, tulajdonképpen egy tükröt tart nekünk, amilyen vezetőink vannak, hogy ez az ország erre rezonál.
2. Az interneten virágzik az intolerancia, ahol a megfontolt és mértéktartó megnyilvánulásokat a kattintások elmaradásával büntetik, a Facebook és a Google láthatatlan algoritmusai olyan tartalmak felé terelnek, amelyekkel eleve egyetértünk, az ettől eltérő hangok pedig elnémulnak, hogy elkerüljék a kitöröltetést vagy a kigúnyoltatást. Ennek az a következménye, hogy egy olyan zárt térbe kerülünk, amelyben, bármelyik oldalon álljunk is, eleve úgy fogjuk érezni, hogy jogunk van gyûlölni azt, amit épp gyûlölünk. Jonathan Franzen
3. A kommunikációs eszközök, a közösségi média és a krónikus késztetésünk, hogy megosszuk másokkal életünk történéseit, lehetővé teszi, hogy az emberek kiszervezzék az egójukat, és így folyamatosan a külvilágra támaszkodjanak, hogy megtegyék azt, amire egyedül is képesnek kellene lenniük, vagyis hogy szabályozzák az önérzetüket. Ramani Durvasula
4. Szeretjük hallani, amikor valaki kimondja azt, amit mi is gondolunk, főként, ha tudjuk, hogy mások nem értenének egyet vele. Ezért tartanak össze a hasonló gondolkodású emberek, pedig sokkal előrébb vinne, ha olyanok társaságát keresnék, akik másként vélekednek.
5. A közösségi média szirénhang, amely képes tompítani és elterelni a figyelmet, kiemelni a jelenből, és átvinni mások kitalált, kozmetikázott világába. Allison Pataki
6. Ha valami eszköz, akkor csak ott áll, türelmesen várva. Ha valami nem eszköz, akkor dolgokat követel meg tőlünk, elcsábít, manipulál, követelőzik. Az eszközalapú technológiai környezet átváltozott egy függőségen és manipuláción alapuló környezetté. Ez az, ami megváltozott. A közösségi média nem egy eszköz, ami használatra szolgál. Saját céljai vannak, és eszközei vannak azok elérésére, a pszichológiát fordítva ellenünk. Tristan Harris
7. Csak a technológia változott, mi magunk egy cseppet sem. Mi magunk úgy gondoljuk, genetikai örökség, hogy egy kicsi, kellemes közösség közepén ülünk, mindenki, mi is, elmondhatja véleményét, és hamarosan kialakul a biztos alapokon álló, megdönthetetlen közösségi tudás, ami segít, ha betegek leszünk, eligazít a politikában és minden létező egyéb bajunkban. Egy kattintás, és ömlik a tudás az ölünkbe. Drága szíveim, nem egészen így van. Sőt egészen nincs így! Az interneten mindenki véleménye megjelenik, természetesen azoké is, akik értenek a vitatott dologhoz, meg azoké is, akiknek nincs egyebük, csak a véleményük, de azt megosztják velünk. Meg kell tanulnunk, hogy az interneten kialakuló közösségi tudás, mert az azért itt is kialakul, lassan, fontosabb kérdésekben már néhány hónap, másokban évek alatt jelenik meg. És ha már megjelent, nem feltétlenül lesz bizonyítottan igaz, egyedüli, elfogadott, mert kialakulását is vélemények kísérik, és mindig akadnak néhányan, akik azt gondolják, nem úgy van. Csányi Vilmos
8. Korunk embe­rét - úgy látom - annyiféle hatás éri minden oldalról, hogy lassanként elveszti saját ábrázatát. Elszemélytelenedik. A közösség mégis egyénekből áll. Némelyek azonban ezt nem veszik tudomásul, s arra törekszenek, hogy az embert megfosszák saját véleményétől. Mert úgy azután könnyebb bánni vele.
9. Olyan társadalomban élünk, amely folyamatosan azt próbálja belénk sulykolni, hogy változtatnunk kellene az életünkön. Jobbnak kellene lennünk, jobban kellene csinálnunk, jobban kellene kinéznünk, és jobban kellene éreznünk magunkat. Fogynunk és izmosodnunk kellene, egészségesebben kellene táplálkoznunk, jobb munkahelyet kellene találnunk, csinosabb ruhákat kellene hordanunk, és több pénzt kellene keresnünk. Azt csak elvétve halljuk, hogy pont úgy vagyunk jók, ahogyan vagyunk.
10. Mindig jobban járunk, ha megpróbáljuk megérteni mások motivációit, még akkor is (talán pont akkor leginkább), ha felfoghatatlanul kegyetlen tettekről van szó. De úgy tûnik, mára a legtöbb ember számára a "megértés helyetti megítélés" vált az alapértelmezett attitûddé, függetlenül attól, hogy a politikai spektrum jobb- vagy baloldalán foglal helyet. Úgy táncolunk, ahogyan a kegyelem helyett a haragot dicsőítő algoritmusok fütyülnek. Johann Hari