A modern kor legmeghatározóbb emberi létélménye: az unalom. Addig csak az arisztokrácia és néhány jobb módú nő unatkozhatott. Az őskori ember, a középkori paraszt vagy az újkori proletár nem ismerte az unalmat, dolgozott a saját és a családja létfenntartásáért, aztán este eldőlt, mint a zsák, és már aludt is pirkadatig. Nem kellett neki se altató, se keresztrejtvény. De immár kinyílt az út a széles polgárság előtt az unalom felé.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet mindenütt egyforma és mindenütt unalmas, mert az élet: az emberek társasága és azok a szokások, amelyek mindenüvé követik az embert. A reggeli felkeléstől az esti lefekvésig bizonyos sematikus pontossággal ismétlődik minden - a változatosságot csak a gondolatok hozzák, a gondolatok, amikbe a végén szintén belefárad az ember. Erdős Renée
2. Az embernek nincs hatalma a saját élete felett, nem szabad akaratunk irányítja létünket, nem vagyunk döntéshelyzetben, az életünk csak úgy megtörténik velünk, s mire észbe kapunk, már el is telt. Erre a végtelen unalomra azóta a kapitalizmus legkomolyabb iparágai épültek: szórakoztatóipar, tömegkommunikáció, vendéglátóipar, szexipar, turizmus, kábítószer-kereskedelem és még sorolhatnám. Õk az unalomûzők. Az unalomûzés több száz éve a legjobb üzlet. Cserna-Szabó András
3. Az unalom azok sorsa, akik teljesen a figyelemelterelésre hagyatkoznak, akik számára az élet az, hogy folyton szórakoztatva vannak, és akik elerőtlenednek, amint a mûsor szünetel. Az unalom azok gyötrelme, akik számára az időnek nincsen értéke. Matthieu Ricard
4. A legújabb időkig az ember önmagának volt bálványa. Tartózkodási helyét, a Földet, a mindenség középpontjába helyezte s szentül meg volt győződve, hogy az egész mindenség a Földért, a Föld pedig az ember kedvéért van. Példátlan önösségében a Földet nem meghódított birtokának, hanem örökségének tekintette s azt hitte, hogy a természet három országa egyenesen az ő tetszésére és úri kényelmére van teremtve. (...) Mindezek ismerete révén az ember olyanformán járt, mint az egyszeri paraszt, aki a világ urának álmodta magát, s reggel nyomorult viskóban ébredt fel.
5. A tétlenség jobban megviseli az embert, mint a legnehezebb munka. Akinek dolga nincs, az unalmában még üresebbnek, még céltalanabbnak látja az életet, mint a szegény, aki legalább a pihenés drága és ritka perceinek tud örülni.
6. Régen az emberek jobban tartottak a nélkülözéstől, mint bármi mástól, az éhezéstől, a szegénységtől, a hidegtől, kellemes dolgokról álmodtak: kevesebb kínlódásról, kevesebb hidegről, arról, hogy jut idejük magukra; látástól vakulásig dolgoztak, sötét és néha nyirkos házakban laktak, a legközelebbi orvos messze volt, az iskola még messzebb, korán meghaltak, kevés boldog pillanatot éltek át, az életük merő küzdelemben telt. De te tudod, ma milyen az életünk, mindenünk megvan, amiről az elődeink álmodtak, jóval tovább élünk, egészségesebben, nem ismerjük az éhezést, csak olyankor tör ránk az éhség, amikor fogyókúrázunk vagy nagy forgalmi dugóba kerülünk; aggódunk a testünk miatt, megnagyobbítjuk vagy kisebbre szabatjuk a mellünket, küzdünk a kopaszodás ellen, szoláriumba járunk, egyenesebb fogsorról álmodunk, és szeretnénk több receptet ismerni; sokan túl sokat dolgoznak, és a férfiak szerszámának mérete megegyezik a munkaidejük hosszával. Csodás dolgunk van, mégsem érezzük jól magunkat, mert hát mihez kezdjünk ezzel a sok nappal, az élettel; nehéz rájönni: miért élünk. Jón Kalman Stefánsson
7. Mai életünkben egyértelmûen az unalom a legfontosabb tényező. Valójában ettől félünk a legjobban, nem a betegségtől, nem a magánytól, nem a fájdalomtól, nem a haláltól, nem a pokoltól. Cserna-Szabó András
8. Csak a dolgok emlékét látod, ezért unatkozol. Az unalom pedig az élet tudatának alapvető hiánya; az unalom az elmébe zárt tudat. Először el kell veszítened az elmédet, hogy eljuthass az érzékeidhez. Dan Millman
9. Ahhoz, hogy valaki az életet saját magában unja meg, egy külön, absztrakt és nem mindennapi intelligencia szükséges. Mert nézzük csak az életnek egész beállítását, struktúráját, nem csupa védekezés az unalom ellen? Az ember dolgozik, a nélkül, hogy egyéb okkal összefüggésbe hozná ezt a kényszerû robotot, mint: a struggle for life ősemberi intézményével. Pedig az ember nemcsak azért dolgozik, hogy jóllakjon, hanem azért is, a miért mulat: hogy ne unatkozzék. Mert az unalom nem kis Miska ám! Van olyan hatalmas ellensége az életnek, mint a betegség. Lux Terka
10. Az unalom nem csak unalmas, egyenesen rémisztő. Rákényszerít bennünket, hogy nagyobb kérdéseken agyaljunk, olyasmin, hogy minek mi az értelme, mi a célja. Ugyanakkor az unalom remek lehetőség új dolgok felfedezésére is. Az unalom teremti meg azt a teret, amelyben új gondolatok megszülethetnek. Unalom nélkül mást se teszünk, csak reagálunk a minket körülvevő ingerekre ahelyett, hogy valóban belemerülnénk az élményekbe. Anna Lembke