A szomorúság, a valódi bánat, az egy bátor, sokrétû érzés. Azt jelenti, hogy hordozója már átélte az örömöt, és felvállalja annak elvesztését, veszteségét is: a bánatot. (...) A szomorúság nem depresszió. A szomorúság élethelyzet. Az élethelyzet megoldásával ki lehet jönni belőle, bár törvényszerûen lesz utójátéka a bánatnak, lenyomata a bőrön. A depresszió azonban nem az örömből fakad, mint a bánat, hanem a depresszió az élet elvesztése, a közöny.

Kapcsolódó idézetek

1. A valódi bánatot nem enyhítik a könnyek, az igazi magyar depresszió nem könnyekben tör ki (bár szívesen beszélnek könnyekről), hanem, ami rosszabb, kétségbeesett elkeseredésben. Krzysztof Varga
2. A depresszió maga a fájdalom, és megtennék bármit, hogy képes legyek újra valódi érzelemre. Bármilyen érzelemre. A fájdalom borzalmas, annyira erős, hogy megakadályozza, hogy bármi mást érezzen az ember, és ez az a pont, amikor úgy érzed, hogy megbolondulsz.
3. Óvakodjál a szomorúságtól. A szomorúság bûn. Az ember örömét leli a bánatában, aztán mikor a bánat elmúlt, ott áll elbutultan, mert minden értékes erejét rápazarolta a búbánatára. Akkor aztán szánja-bánja, csakhogy már későn. Gustave Flaubert
4. Az a tény, hogy szomorú vagy, nem azt jelenti, hogy valami nincs rendjén. Csupán azt jelenti, hogy szomorú vagy. Mindössze azt fejezi ki, hogy ember vagy. Függetlenül attól, hogy pontosan mit is érzel, ez az érzés egyszerûen csak van. Marianne Williamson
5. Az én fejemben nincs szomorú és vidám, ezek a dolgok együtt léteznek a világban. A szomorúság számomra örömöt is jelent, hiszen mély érzelmeket ezekben az állapotokban lehet a legjobban megélni. Kollár-Klemencz László
6. Minden érzelem valamifajta célt szolgál: a szomorúság, a harag, a bánat, a félelem ugyanúgy, mint az öröm vagy a nyugalom. Bár vannak érzelmek, amelyeket nem olyan kellemes átélni, mint a többit, ez nem jelenti azt, hogy ezek rosszak lennének. Az emberi lét része, hogy emóciók széles skáláját éljük át nap mint nap. Jönnek és mennek, és ha hihetetlennek is tûnik az adott pillanatban, a nehezek sem tartanak örökké.
7. Az depresszió, ha leragadsz, az meg bánat, ha elengeded.
8. A depresszió, nem lehet eleget hangsúlyozni, annyi változatban, oly sokféle arculattal jelentkezik - röviden, oly mértékben függvénye az egyéni okozatok és reakciók összességének -, hogy az egyik ember mentsvára a másiknak csapda lehet.
9. Képzeld el, hogy minden, amit akartál, egy nap megjelenik előtted, és úgy hívja magát, hogy az életed. És aztán, amikor elkezdesz hinni benne, eltûnik, és hirtelen nagyon nehéz lesz elképzelned a jövődet. Ez a depresszió.
10. Az emberek úgy beszélnek a bánatról, mintha az valami puha, nedves, könnyes valami lenne. Pedig a mélységes, valóságos bánatban nincsen semmi puhaság, a valóságos bánat, az igazi gyász és fájdalom kemény, mint a kő, és éget, mint a tûz. Kiégeti a szívet, sziklák súlyával összezúzza a lelket. Mindent elpusztít, és hiába, hogy a szíved dobog tovább, hogy a tüdőd nem áll meg pumpálni, meghalsz. (...) Minden, ami addig biztos volt, amit valóságnak hittél, véget ér. Laurell Kaye Hamilton