Álmomban Mesteremmel tengerparton jártam, s az életem nyomai rajzolódtak ki mögöttünk: Két pár lábnyom a parti homokon, ahogy ő mindig ott járt énvelem.

Kapcsolódó idézetek

1. Úgy érzem magam, mintha a homokban feküdnék a tengerparton. Ha a nevére gondolok, mintha hullámok simogatnának. Ha a szemére gondolok, megindul alattam a homok a hullámokkal.
2. Álmaim terültek lábaid elé; lépj lágyan: amin jársz: az álmaim. William Butler Yeats
3. A sivatagi szél már régen befedte lábunk nyomát a homokban. De én létem minden pillanatában emlékezni fogok mindenre, ami velünk történt, továbbra is ott fogsz járni álmaimban és a való életemben. Köszönöm, hogy az utamba kerültél. Paulo Coelho
4. Álmaimban mellette lehetek. (...) A fájdalom könnyei a remény folyójává válnak.
5. A nagy folyók mind elérik a tengert, Az álmaim velük futnak tovább, Úgy szeretném, ha gyors lehetnék én is, mint a szél, És az otthonom lehetne a nagyvilág.
6. Ha alszom, rólad álmodom, ha ébren vagyok, arra vágyom, hogy a karjaimban tarthassalak. A távolság csak megerősített abban, hogy az éjszakáimat melletted, a nappalaimat a szíved-lelked társaként akarom tölteni. Nicholas Sparks
7. A napkorong felbukkan a messzeségben, és a fénysugarak követhetetlen gyorsasággal végigbukfenceznek az óceán fodrain, hogy egyetlen szeszélyes ugrással az ablakomban teremjenek, és elvakítsák álmos tekintetem. (...) Olyan ez, mintha az álmaim véletlenül átcsúsztak volna velem a valóságba, ott keringenének körülöttem, a szempilláim, az ajkam simogatnák, hívnának a túlsó partra. Álom és valóság között lebegve szárnyaira emel ez az édes áramlat - elhiszem egy pillanatra, hogy valahol, túl a tengereken, tényleg létezik az az álomvilág. Én tudom. Én már jártam ott. Gaál Viktor
8. Álmomban, esti séta közben, Hogy a virágok halkan bólintgattak: Egy édes, hosszú, forró csókkal Örökre eljegyeztelek magamnak. Endrődi Sándor
9. Az álmaink mutatják meg az utat, mindenféle fajta jelekkel, jelzésekkel, minden helyzetben, minden pillanatban. Jorge Bucay
10. Sokszor szerelembe estem, Sokszor csak a szikrát éreztem, Sokszor csupán merengtem, Holott tiszta volt az ösvény előttem. Robert Plant