Árendás doktor tréfásan mondta ugyan, de komolyan gondolta, hogy a betegek jelentős hányada hipochonder. Az ilyeneknek nincs társaságuk, nincs barátjuk, nem tudják kibeszélni magukat, így önmagukkal foglalkoznak, és mindenük fájni kezd.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek mindig azt hiszik, influenzájuk van. Csak hogy komolyan vegyék őket. Hogy együttérzést támaszthassanak másokban. A hörghurut nem elég jó, mert azzal nehezen lehet kellő mennyiségû együttérzést kicsiholni a barátokból. Agatha Christie
2. Léteznek igen furcsa alkatú emberek: nem élhetnek szenvedés nélkül. Ha már nem szenvednek semmiben, képzelt betegekké válnak. Nemcsak az egyes emberek, hanem egész korszakok is szeretnek így szenvedni. Lucian Blaga
3. Amikor valaki demenciában szenved, kiszámíthatatlanná válik, és ez gyakran azzal jár, hogy eltávolodik tőle a környezete. A barátok és ismerősök kényelmetlenül érzik magukat. Ezért a demenciában szenvedők egyre inkább egyedül maradnak. És ők ezt érzik, meg vagyok róla győződve, felfogják, hogy a család és a barátok fokozatosan eltávolodnak tőlük.
4. Mivel a depresszió titokzatos és jobbára láthatatlan, könnyen szégyenfolt lesz belőle. A depressziósoknak pedig különösen kegyetlen dolog a szégyenfolt, mivel a gondolatokra hat, márpedig a depresszió a gondolatok betegsége. Matt Haig
5. Az embernek kell valaki, aki a közelében legyen. Megbolondul az ember, ha nincs senkije. Lehet az akárki, mindegy, csak együtt legyen az emberrel. Mondom neked! Mondom neked, az ember belébetegszik a magányosságba. John Steinbeck
6. Nagyon sokszor azok a lelki betegek, akik feladják önmagukat, és nem merik vállalni a felelősséget az érzéseikért. Saját magukat teszik beteggé. Csernus Imre
7. Krónikus betegségekkel küzdő emberként folyamatosan tehernek érzem magam, és ezért gyakran túlságosan szégyellem azt kérni, amire igazán szükségem van egy barátságból. Majd később, mivel kényelmetlen számomra kérni valamit, a többiek pedig érthetően nem emlékeznek minden részletére annak a betegségnek, ami nekik nincsen, azt kezdem feltételezni, hogy egyszerûen nem törődnek a dologgal. Az emberi agy és az érzelmek fura mûködését bizonyítja, hogy észrevettem, néha egyszerûbbnek tûnt mérgesnek és idegesnek lenni a barátaimra, mint megalázkodni és segítséget kérni. Hány alkalommal kérheted meg a barátaidat, hogy maradjanak melletted a lakásban, és ne menjenek el bulizni? Hányszor kérheted meg őket, hogy olyan vacsorázós helyet válasszanak, ahol vannak olyan ételek, amelyektől nem kínoz majd még több fájdalom? Hányszor kérhetsz olyan dolgokat, amelyek kényelmesebbé teszik az életedet, anélkül, hogy azt éreznéd, mindig minden rólad szól? Az igazság az, hogy nem hiszem, hogy a barátaim bánnák, ha kinyitnám a számat, és elmondanám, mire lenne szükségem ahhoz, hogy több támogatást és kényelmet érezzek. Miért is bánnák? A helyükben én biztos nem bánnám. Azonban amikor az egész létezésem tehernek tûnik, nem olyan könnyû még több segítségért fordulni másokhoz.
8. Attól, hogy valaki paranoiás, még megfigyelhetik. Attól, hogy valaki folyton valami katasztrófától tart, még érheti katasztrófa. És attól, hogy valaki hipochonder, még lehet beteg. Roland Paulsen
9. Ha az embernek fáj valami, néha nehéz észrevenni, hogy mások máshogyan szenvednek, sőt, esetleg még rosszabb állapotban vannak. Cassandra Clare
10. Nem én tehetek ezekről a betegségekről. De amikor te vagy az egyetlen, aki próbálkozik a leküzdésükkel, a gyógyászati közösség pedig elbagatellizálja a tüneteid súlyosságát, és elintézi őket annyival, hogy "nem nagy dolog", akkor elkezded azt érezni, hogy nincs más, akit okolhatnál.