Ugrás a tartalomra
Az este, ahogy feküdtem az ágyamban, és bámultam a csillagokat, arra gondoltam: hova a francba lett a tető?
Kapcsolódó idézetek
-
Aznap éjjel az ágyamban fekve azon gondolkoztam, hogy a nyári kalandok milyen gyorsan összejönnek, és aztán milyen gyorsan kipukkadnak.
Jenny Han
-
Amikor anyu hosszabb időkre elutazik, olyan érzésem van, mintha nem lenne tető a házon.
-
Kicsúszott alólam
a föld és az égbolt,
minden, mi te voltál,
mert te fényévekre
tőlem elhajoltál,
s nem maradt belőled
semmi más: a vágyam,
mit itt hagytál nekem
illatban, ágyban.
-
Hová tûnt az álom nappalaimból? (...) Az a másik álom, a nappali, mely végigkísért utcán és szalonon, mûhelyen és tömegen, az igazi, az a derengő és eszmélő álom, az autóbuszon, jegyváltás közben vagy a fák alatt, egy kerti úton, az a szédülés, mikor átmentem egyik szobából a másikba, az a cél, tárgy és kép nélkül való eszmélés, hogy élek, két semmi között, ez a makacs álom az életről: hová tûnt?
Márai Sándor
-
Nem ravatalos szûk szobában:
Ott fent feküdt, a hegytetőn.
Tavaszi szél suhant felette,
Nappal a napfény nézegette,
Éjjel a csillagok, merőn.
Reményik Sándor
-
Most ülök a tetőtornácon, mint egy fagyott vízköpő, s kíváncsi vagyok, ma fog-e a Nap végleg kialudni, magával rántva a világot a pusztulásba.
-
Felnézek az égre,
a versemnek vége.
-
Testem már a földanyák kebelébe megyen,
lelkem csillagok közt száguld az éjjelen!
Gárdonyi Géza
-
Álltam, és a fájó emlékeimen töprengtem. Nem bírtam elkapni őket. Hát legyen. Szétrohantak a semmibe, mint a levelek a sikátorokban, a levelek, amelyeket a kis tetőkertekből tép és hullat le a zöld foltos falak mellett a szél.
Anne Rice
-
Fellapozom a levegőt,
hogy olvassak a csillagokban:
aranybetûiben hunyorog végzetem.
Kihunyok, mint aki itt se voltam.
Keszei István