Az európai lexikális tudásalap számomra kevésbé fontos, mint az eredetiség, annak a képessége, hogy összekössenek dolgokat, új kapcsolatokat hálózzanak. Szükség esetén könnyû hozzájutni egy adott tudáshoz, de ha valakinek nincs eredeti gondolkodásmódja, ha gyermekkorában nem szokta meg az önálló gondolkodást, a kérdések bátor felvetését, a kritikát, akkor felnőve konformista lesz.

Kapcsolódó idézetek

1. Fogalmam sincs, mi értelme fölhalmozni azt a sok tudást, amire mások rájöttek. Ez csak elbizonytalanítja a még nem egészen felnőtteket, mielőtt maguktól rájönnének bármire is. De a felnőttek megszállottan szeretik begyûjteni a sok információt, minél többet, annál jobb, és teljesen mindegy, hogy más által megszerzett tudásról van-e szó, aminek bárki utánaolvashat. Janne Teller
2. Elolvashatok sok könyvet, elmehetek tanfolyamokra, és lehet, hogy ideiglenesen jól érzem magam a bőrömben, de aztán minden visszarendeződik az alapszintre, ha nem kezdem el cselekedni mindazt a tudást, amit elsajátítottam. Ahhoz, hogy változás álljon be valakinek az életében, szerintem fontos az elköteleződés, hogy megérjen az emberben az a gondolat, hogy na, készen állok arra, hogy másként csináljam a dolgaim, mint ahogy eddig csináltam. Bagdi Bella
3. A kisgyerek a világegyetem középpontjának érzi önmagát. Minden körülötte forog. Az érettség többek közt ennek a szemléletnek a meghaladásában áll, megértjük, hogy mások is léteznek a világon. Hasonló utat járt be a tudomány is. A primitív gondolkodás antropomorf. Az ember saját képére alkotja meg Istent, és saját viselkedésének tulajdonítja a természeti jelenségeket. (...) Ettől a gondolkodástól csak apránként sikerült elszakadnunk. A tudománynak nagy előnye az egyénnel szemben, hogy sok-sok generáció alatt fejlődik ki. Ron Aharoni
4. Ahogy öregszem, egyre kevésbé nyûgöz le az eredetiség. Mostanság sokkal jobban hatnak rám az autentikus dolgok. Az eredetiségre tett kísérletek gyakorta erőltetettnek és felvágósnak tûnnek, de az autentikusságnak van egyfajta csendes rezonanciája, ami mindig felkavar. Elizabeth M. Gilbert
5. Olyan dolgokra kell felkészülnünk, amelyekre nem vagyunk felkészülve. Nem arra kell gondolnunk, hogy az lesz, amit tegnap volt, hanem az lesz, ami még sohasem volt. Minden oktatás, ami nagyon erősen tény alapú, és csak adatokat nyom az ember fejébe, és nem megoldásokat ad, váratlan kérdéseket vet föl, az alkalmatlan arra, hogy a következő generációkat felkészítse arra, hogy akár mentálisan elviseljék, akár intellektuálisan meg tudják oldani ezeket a problémákat. Litkai Gergely
6. A felnőttek (...) azt hiszik, már mindent tudnak. Felnőnek, könnyen felejtenek, és ahelyett, hogy nyitottak lennének és fejlődnének, inkább megválasztják, hogy miben higgyenek, és miben ne. De az ilyen dolgokat nem lehet megválasztani: az ember vagy hisz, vagy nem. (...) Cinikusabbak, elvesztik a hitüket, és csak azokat a dolgokat akarják tudni, ami a napi életüket segíti. A többi nem érdekli őket. (...) Pedig a többi teszi az életet. Cecelia Ahern
7. Alkossa meg a gyermek a tudást, ne készen kapja! A kész tudás szükségtelenné teszi, hogy végigjárja és megtanulja a tudás megszerzésének útját. Minél többféle utat járhat végig a gyermek, annál valószínûbb, hogy megtalálja, milyen területen, hogyan tud a leghatékonyabb lenni. Gyarmathy Éva
8. Sok emberből (...) egyszerûen hiányzik a függetlenség, a szabad vélemény, az önálló állásfoglalás utáni vágy - röviden szólva, az ilyen embernek nincs egyénisége. Akinek van, az vagy össze tudja egyeztetni a társadalom összegyéniségével, vagy nem. Ha igen, akkor önként alkalmazkodik, tehát lehet szabad. Ha nem, akkor kényszerûen alkalmazkodik, vagy fellázad. Benedek István
9. A felnőtt racionális, elemző gondolkodásával szemben a gyerek paralel gondolkodik: bármit magába szív, mindent lát, mindenre emlékszik, de nem feltétlenül képes az élmények szisztematikus feldolgozására. A gyerekkor a rendezetlen, párhuzamos tudásról szól. Csányi Vilmos
10. Egy felnőtt már sok mindent nem tud a gyerekkoráról, másrészről viszont sokkal több mindent megért belőle. Egyes történetek elkopnak, de számos összefüggés, körülmény csak később válik láthatóvá, érthetővé. Néha egészen kegyetlen módon kell újrateremteni a szülők, rokonok, barátok alakját, belátva, hogy az akkori tetteikre nincs feloldozás, vagy ellenkezőleg: meg lehet, meg kell nekik bocsátani. Minden úgy volt, ahogy volt, csak egy kicsit másképpen - és ez az önképet is felboríthatja.