Céltalan lett az élet. Az évek szélvert szirmai lehulltak. Csak az akác virágzik - Amit majd fejfánkul gyalulnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Elhull a virág, eliramlik az élet. Petőfi Sándor
2. Halott virágok illatát nyögik a fák, És megrázkódik a táj. Valami véget ért, valami fáj. Ákos
3. Egyetlen virágzás - a szépség széthullt, egy átfutó hullám - az ifjúság elmúlt. Cao Hszüe-csin
4. Az élet értelmetlen, (...) az ember létezésének nincs célja, (...) porszemek vagyunk csupán az idő szelében, a tér viharában. Dean Ray Koontz
5. Mintha kihaltak volna az évszakok, megdermedt zöldben fürödnek a fák. Egyszerre nyár, ősz és tél vagyok. Megkövült idő. Haláltalan világ. Nem merek élni. Lélegezni sem. Azt hiszem néha, nem is ver szívem, csak mímeli, hogy van, s mert fél, dobog. Rettenetes nehéz az idebenn. Hát élek, félek, alakoskodok. Bella István
6. A hiábavalóság mindenütt utolér bennünket (...). Ma még virágzunk, de holnap elkaszál az élet.
7. Mi fontoskodva futkosunk itt, S az Idő csak játszik velünk... Az évek egyre-másra szállnak, S elillan kurta életünk. Szép Ernő
8. Naponként árvább egy reménynyel, S egy csalódással gazdagabb, Szivünkből ekként fogy az élet, Cseppenként igy fogy, igy apad. Szendrey Júlia
9. Hulló falevél. Ág a megőszült égen. Kapum bezárul.
10. Csak a fák dalolnak rólunk. Csak a szélbe súgtad, merre jársz. Ahol álmainknak éltünk, Oda vissza többé hogy találsz? Caramel