Ugrás a tartalomra
Egy becslés szerint az USA-ban évente eladott 550 millió Big Mac elkészítése közel 300 millió dollárnyi energiát emészt fel, miközben annyi üvegházhatású gázzal terheli a légkört, ami több mint 1,2 millió tonna szén-dioxidnak felel meg. Ehhez hozzájön még a vízpazarlás, a termőföldek pusztulása, valamint az egészségtelen táplálkozás miatt kialakuló betegségek - például a cukorbetegség és a szívproblémák - óriási költsége is. Ezek egyike sincs benne abban az árban, amit a pénztárnál elkérnek egy hamburgerért. De valakinek ezeket is meg kell fizetnie. Csak éppen nem a McDonald`s lesz az, hanem mi mindannyian. Mi álljuk a környezeti károk, a klímaváltozás okozta válságok és az egyre dráguló egészségügy számláját. Egy indiai környezetvédelmi jelentés szerint egy olyan hamburgernek, amit kivágott erdők helyén tartott marhák húsából készítenek, valójában körülbelül kétszáz dollárba kellene kerülnie.
Kapcsolódó idézetek
-
Amikor az emberek azon gondolkodnak, mit tehetnének a hétköznapokban az éghajlatbarát életmódért, gyakran a szelektív hulladékgyûjtés és a mûanyag zacskók kerülése jut eszükbe először. Persze ez is fontos, minden kis lépés számít, de ami igazán sokat jelent, az a húsfogyasztás csökkentése és az autózás és repülés visszafogása.
-
A bolti zöldség árának van egy láthatatlan összetevője, a környezeti kár, a klímakár és a te egészségkárosodásod ára, és ez pénzben nem kerül rá. Ha a termesztés minden költsége rajta lenne a bolti zöldségen - tehát ha lenne arra mód, hogy rendesen kiszámlázzák a klímakárokat a szállítás miatt, a hûtőház miatt, az egészségkárosodás miatt, a mûtrágyamaradék miatt, ami tönkreteszi a talajt, ami belemegy az ivóvizekbe is, ami miatt hatalmas algaültetvények alakulnak ki a tengerekben, ami aztán elfojtja a tengeri életet... Tényleg milliméterenként esszük fel a bolygót, és ennek a költsége nincsen benne a bolti zöldségben, nem is lesz benne szerintem sosem. Viszont, aki megteheti, hogy figyel erre, annak nem árt tudnia, hogy ahhoz képest voltaképpen olcsóbb a háztáji.
Dóra Melinda Tünde
-
A modern emberiség előtt álló két fő kihívás - az éghajlatváltozás és az öregedő társadalmak által generált szinte kezelhetetlen egészségügyi igény - nagyban javítható lenne, ha jobban odafigyelnénk arra, hogy mit eszünk.
-
Romboljuk a természetet, visszaélünk a Föld erőforrásaival, a negatív hatások pedig a globális hőmérséklet emelkedéséhez, a szén-dioxid koncentrációjának növekedéséhez, egyre gyakoribb és mind súlyosabb járványok kialakulásához vezetnek. A mostaniról is tudtuk, hogy jönni fog, ám a mérete bennünket is meglepett. A világjárvány után ezt talán már nem csak a kutatók veszik majd komolyan.
Kemenesi Gábor
-
A gázkibocsátásunk a probléma. Nem a népesség. Minél gazdagabb valaki, annál több üvegházhatású gázt bocsát ki. Tehát ha valaki azért akarja csökkenteni a népességet, hogy takarékoskodjunk az energiatartalékainkkal, akkor kampányt kellene indítani arra, hogy szabaduljunk meg a milliárdosainktól. Egy ilyen kampányt elnevezhetnénk akár úgy is: "Öljük meg Bill Gatest, és tiltsuk meg minden filmcsillagnak, hogy gyereke szülessen!" De mivel nehéz lesz elfogadtatni az ENSZ-szel egy ilyen határozatot, ezért azt javaslom, hogy inkább csökkentse Ön a saját gázkibocsátását. Vagy támogassa a harmadik világban élő lányok oktatását, mert ez a leghatékonyabb módszer arra, hogy csökkentsük a népességnövekedést.
Greta Thunberg
-
A jelenlegi élelmiszer-termelési és -fogyasztási szokásaink károsak az emberi fajra nézve. A termelés elpusztítja a környezetünket, a rengeteg adalékanyag pedig tönkreteszi a szervezetünket. A mai táplálkozási szokásainkat kereskedelmi érdekek mozgatják. Egyre több embernek kell egyre több ételt ennie, így az élelmiszeripar egyre jövedelmezőbb. Ez nemcsak megbetegíti az embereket, hanem függővé is teszi őket a társadalmi és pénzügyi helyzetüktől.
-
A globális klímaváltozás ténye nem tagadható. Azt már csak morális kérdésnek tartom, hogy ha a klímaváltozásban akár csak 1% lenne az emberiség szerepe, már akkor is stoptáblát kellene tenni az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid, de a metán kibocsátása elé is. Ezt a stoptáblát azonban éppen a légkört legjobban szennyező nagy országok nem akarják kitenni.
-
A minőségi ételt nem adják olcsón, de hosszú távon sokkal jobb nekünk és a természetnek is. Én úgy fogom fel, hogy ez egy olyan befektetés, amelyet hajlandó vagyok a családom egészségéért és a bolygóért vállalni. Minél több organikus terméket vásárolunk, annál valószínûbb, hogy az áruk is esni fog.
-
"A környezetvédelem nem mehet a gazdaság rovására." E követelmény mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy a környezetvédelem luxus, tehát ha egy-egy problémát megoldatlanul hagyunk, azzal pénzt takarítunk meg. A valóságban a megoldatlan környezeti problémák rendszerint óriási pénzveszteséggel járnak, rövid és hosszú távon egyaránt, megelőző vagy idejében elhárító jellegû megoldásuk pedig hosszú távon mindenképp gazdaságos, és gyakran rövid távon is az. Ilyen szempontból a környezet hasonló az emberi testhez: egészségesen tartani olcsóbb, mint betegségeiből kigyógyítani.
Jared Diamond
-
Fenntarthatósági szempontból ez a legrosszabb, amit tehetsz - rosszabb, mint két nappal a lejárat után kidobni az élelmiszert, rosszabb, mint évente háromszor Ausztráliába repülni, rosszabb, mint puszta hiúságból és unalomûzésből ruhákat vásárolni -, ha gyereket vállalsz. Minden emberi lény hatalmas teher, egy test, amelyet meg kell szülni, aztán kilencven éven át melegen kell tartani, szállítani kell, javítani és karbantartani. Lehet úgy érvelni, hogy a gyerekekre szükség van az emberiség fennmaradásához, de a bolygó már így is túlnépesedett, és azok számára, akiknek ilyen igényeik vannak, bőven akadnak olyan gyerekek, akiket örökbe fogadhatnak, nevelhetnek, és akik társaságot jelentenek.
Jens Liljestrand