El akarom mesélni milyenek voltak az erdők

Kapcsolódó idézetek

1. Az erdőben lehet igazán kapcsolatba lépni azzal, ami örök és ami fontos. Bordán Lili
2. Zöld erdőben jártam, Sok szép leányt láttam, Szedték az egrest, Ide az ezrest!
3. Zöld erdőben jártam, jó magas fát láttam. Ki akart dőlni, nesze neked kölni.
4. Az ember előtt volt az erdő. Utána már csak a pusztaság.
5. Az erdők nyugalma a létezésem része lett. És valóban, ha behunyom a szemem, olykor át tudom változtatni a hangos társalgás vagy a forgalom zaját a páviánok vagy csimpánzok kiáltozásává, a szél zúgásává az ágak közt, vagy a tengerparton megtörő hullámok harsogásává. Ajándék, hogy rendelkezem ezzel a képességgel, amit az erdőtől kaptam, és amiért mélységesen és végtelenül hálás vagyok. Jane Goodall
6. Az erdő nem hasonlít semmilyen más helyre. Először is térbeli. A fái körülvesznek, föléd tornyosulnak, minden oldalról rád nyomulnak. Az erdő elzárja a kilátást, elveszítesz minden tájékozódási pontot. Kicsinek, zavartnak és sebezhetőnek érzed magad, akár egy kisgyerek, aki furcsa lábak közé keveredett. Sivatagban vagy prérin állva tudod, hogy egy nagy helyen vagy. Az erdőben csak érzed. Hatalmas, jellegtelen semmi. És él. Bill Bryson
7. Talán egyszer megtudom, hogy mit titkolnak a fák, egyszer el is mondhatom, hogy hol van a valóság. Lord
8. Nekem szüleim jelentették az egész világot. Csak most tudom, hogy mikor köztük jártam, milyen óriások között éltem. Keszei István
9. S adtok-e, kiskorom erdői, majd megint nyugalmat, hogyha jövök haza megpihenni? Johann Christian Friedrich Hölderlin
10. Ifjuságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek és most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek. József Attila