Ugrás a tartalomra
Elment az én babám, itt hagyott engemet,
Elvitte magával, minden vig kedvemet.
(...)
A fecske is elmegy, de tavaszra megjön,
De az én galambom, akkor is csak nem jön.
Kapcsolódó idézetek
-
Télben megy tőlünk a fecske, tavaszra meg eljön;
Igy a csalfa barát boldog időnkbe` keres.
Vitkovics Mihály
-
A fecske nem ember, mégis visszavágyik a szülőföldére. Ha nem vágyakozna, nem térne vissza. (...) Az ember is csak egy helyen van otthon, másutt mindenütt idegen.
Gárdonyi Géza
-
Elmentek már a madarak, a fecskék
Csak mi maradtunk itt: én és az ősz.
Szép álmomat a lelkemből kilesték
Csapongó vágyaim, hogy visszajössz.
Wass Albert
-
Ahogy a fecskék nyáron velünk vannak, a hidegtől ûzve viszont eltávoznak, ugyanúgy velünk vannak a hamis barátok életünk derûs szakában, de mihelyt észreveszik szerencsénk telét, valamennyien elrepülnek.
Marcus Tullius Cicero
-
Jövés-menés közben
nem lehet nem észlelni,
hogy üresek a falvak,
hogy eltûnt a fél ország.
Csak gondoltam, jelentem,
hátha nem járnak arra,
ahol a madár sem szokott,
aki visszajő tavaszra,
de ezek emberek, kérem,
és elhagyták a fészket,
és jó rég, mert düledeznek
a tetők és kerítések.
Tudom, mi jár a bajok,
a rossz hír hozójának,
de uraim, bocsássák meg,
annyira lesújt a bánat.
Muszáj elmesélnem,
hogy annyian hiányoznak,
hiányzik a hangjuk,
lépteik nem visszhangoznak,
a félig üres utcán
csak nagyszüleik csoszognak,
hát, uraim, nem lesz ez jó,
uraim, baj lesz, félek,
ha az országban nem lesz,
lassan nem marad lélek.
Molnár Krisztina Rita
-
Már nem érzem, hogy mellettem lenne. Azt hiszem, már nincs itt. Azt hiszem, elhagyott, végleg elment.
-
Elhagyott engem. Megölte magában a múltat, és új életet kezdett. (...) Elment, és elvitte magával a lelkemet. Mindössze fájó ürességet hagyott bennem.
-
Mégis elment. És vissza nem jön soha.
Elvitte őt a sorsa. Hogy mennyire
szerettem, azt sohasem érezte meg.
Kitépte s elvitte szívemet. Pedig
nem kellett neki. Mégis elment vele.
-
Én megyek tovább.
Te itt maradsz nélkülem.
Más-más ősz vár ránk.
Maszaoka Siki
-
Néha jó, néha rossz, néha nem.
Néha nem foglalkoztat semmi sem.
Végül minden végső helyére kerül,
maradok - ott, ahol voltam - egyedül.
Vad Fruttik