Ugrás a tartalomra
Én majd itt várok rád, hol árnyékot sem vet rám a fény.
Nem találok mást, mert tudom jól, hogy veled volt szép,
csak az fáj, hogy emlékedben halványabban élek,
úgy félek, hogy elfelejtesz végleg.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha elhagysz, az olyan lesz nekem, mint a világ fény nélkül. Sötétben élnék. Nem akarlak elhagyni. Csak félek, hogy te hagysz el engem.
E. L. James
-
Van remény, igen! De hol? Én nem látom,
Így az álmokat jobb, ha magam valóra váltom,
Mintha állnék, várnék, egy helyben járnék,
S hagynám, hogy csendesen elnyeljen az árnyék.
Children of Distance
-
Míg nem láttalak, nem fájt, hogy egyedül vagyok
Most meg az lenne jó, ha árnyék lehetnék
Úgy érzem, ha kell, hát meg is halok
De teérted élni, azt még jobban szeretnék.
Ismerős Arcok
-
Maradni szeretnék, el sem hiszed, mennyire,
Még nem is sejtem, miként futok olyan messzire,
Hol már nem éget emléked, ahol nem édes csókod,
Nem hiszem, hogy bárhol lehetnék még ilyen boldog.
Maradni szeretnék, tán nem is baj, hogy nem lehet,
Ugyan, miért lennék itt, ha nem foghatom meg kezed?
Szellemként jár majd egy hûvös árny a faladon,
Ha másból nem, majd ebből tudni fogod, mikor feladom...
Children of Distance
-
Ha látnám a fényed,
Jobban nem vágynám.
Ha tudnám, hogy érzed,
Akkor sem bánnám,
Hogy épp úgy, mint mások,
nem láthatlak már.
Ha a szívemben tudlak, az több annál,
ami jár.
Ismerős Arcok
-
Napfény játszik arcomon,
lassan égnek fordítom,
hiányzol nagyon.
Megrémít a messzeség,
onnan nem tért vissza még,
ami köztünk volt szép.
Csak álmokban élni
nincs értelme rég.
De kár volna kérni,
nem őrizhetnéd,
a lelkemben őrzöm az érzést, mi véd,
hogy együtt kell szállnunk,
ez a Földön tart még.
Tolvai Renáta
-
Várok rád de tudom nem jössz vissza soha.
Nehéz föld alatt ágyaztak neked.
Alszol mozdulatlan.
Hiába zümmög a szél.
Hiába fütyülnek a rigók
Hiába csalogat a napfény.
Kassák Lajos
-
Miért nem voltam én jobb hozzád?
Erre válaszolni túl nehéz, s a magány úgy fáj...
Egyedül az emlék, ami bennem él, még mindig hallom csengő hangját.
Téged elfeledni túl nehéz, minden téged vár.
Caramel
-
Énnekem már nem fáj semmi,
És örömet semmi nem ád.
Csak emléked fáj még... oh hogy
Örökké emlékezem rád!
Vajda János
-
Olyan lettem; mint akit
elhagyott, aki még nem is szerette.
Valami személyhez nem kötött szerelem
fájhat. Világos esték, még alig ment el.
Világos esték, és mégis elment. Világos
esték, és hogyha elmegy, ki marad
tőlem ilyen távol? Mert most a mások
szeretete kell. Az én szeretetem sosem
lehet elég megtartani magam.
Lászlóffy Aladár