Ugrás a tartalomra
Ha csak egy órát élnél még, és csak egy telefonra lenne lehetőséged, kit hívnál fel, és mit mondanál neki? Na, és mire vársz még?
Kapcsolódó idézetek
-
Szólj, csak szólj, hallgatok, hallgatok a világ végeig,
s várom a perceket, amelyekben engemet értesz!
mert nekem már csak te vagy és nem is lesz soha másom:
sem étel, sem ital, sem munka, sem élet...
Móricz Zsigmond
-
Ha nem maradt más,
Csak az elbúcsúzás,
Csak az integetés,
Miért vársz?
-
Hívjon fel, aki tudja, mire vágyom.
Simon Márton
-
Csak egy telefon van a kezemben, de annyi erő rejlik benne! Ez a módja, hogy megismerd a világot és beférkőzz mások gondolataiba.
Rose McGowan
-
Ha kiderülne, hogy csupán öt percünk maradt mindannak a közlésére, amit feltétlenül el akartunk mondani, mindegyik fülke foglalt lenne olyan telefonálókkal, akik arról beszélnek a hívott félnek, mennyire szeretik.
Christopher Morley
-
A nevét akarta kiáltani, haza akarta hívni őt, majd` megszakadt a szíve, ahogy belegondolt, milyen évek várnak rá, és azon tûnődött, vajon mire jó a szerelem, ha ez a vége, ha csak tíz másodpercig is így érez az ember.
Stephen King
-
Még nem jött el az ideje. Még nem. De már nem tûnt lehetetlennek, hogy egy napon valamelyikünk telefonál, és a másik alig várja ezt a pillanatot.
-
Csak várok: várok, de nem jön. De mindennap hallom, ahogy (...) szólít engem. Mégsem látom sehol. Sehol. A neve benne van a telefonomban. De nem veszi fel soha többé. Nincs módom rá, hogy újra beszélhessek vele. A nap felkel, majd lenyugszik. De ő mégsincs sehol (...). Bármit is teszek (...), nem hozza vissza. A világ megállt forogni.
-
Végtelenül, kimondhatatlanul, halálosan szeretném magát még egyszer látni egypár pillanatra. Okát sem tudnám megmondani, miért - mondanivalóm nincs semmi, csak egyszerûen látni óhajtanám egy-két percig, és menni tovább újból. Talán nyugodtabban mennék...
Brüll Adél
-
Kérlek, higgy, hogy neked higgyek,
Kérlek, bízz, hogy bízhassak én!
Kérlek, szólj, hogy hozzád szóljak,
Kérlek, élj, hogy élhessek én!
Piramis