Ha egy kemény, hideg szívû ember (...) ritkán vagy sohasem néz lelke mélyére, és makacsul a közvélemény tükrében csillogó érdemei alapján ítéli meg önmagát, alig-alig juthat igazi önismeretre, csak úgy, ha elveszti becsületét és minden vagyonát.

Kapcsolódó idézetek

1. Az, aki nem érzi a szívét sem örömben, sem bánatban, azt alig lehet igaz emberszámba venni. Selma Lagerlöf
2. Van olyan ember, aki csak magával foglalkozik, anélkül, hogy önző lenne. (...) Lehet, hogy kedves, önzetlen, sőt figyelmes. De az ilyenfélék sohasem tudják igazán, hogy mit csinálnak. És épp ezért sohasem tudhatják, milyen következményekkel járhat, amit csinálnak. Agatha Christie
3. Igazán senki sem tudja saját magáról, hogy mennyire őszinte. Az ember úgy éli le az életét, hogy azt hiszi, hogy őszinte, mert sohasem tette próbára valódi kísértés, azután egyszer csak szembe találja magát valami olyan döntő helyzettel, melyben egyrészről a teljes bukás néz vele farkasszemet, másrészről felbukkan a lehetőség, hogy a kudarcot sikerré változtassa olyan eszköz révén, amely roppant könnyûnek tûnik, mégis... hogyan is mondjam... nem becstelen, csak éppen nem egészen törvényes. Erle Stanley Gardner
4. Megérteni egy másik embert csak úgy lehet, ha gondolod a gondolatait, érzed az érzéseit, gyûlölöd a gyûlöleteit, féled a félelmeit és átéled lelkének minden önáltató hazugságát. Ha látod, mivel csapja be önmagát, és főleg, hogy mennyit tud erről. Rendszerint semmit, vagy nagyon keveset. Müller Péter
5. Nem igaz, hogy az ember a szenvedéstől megtisztul, jobb lesz, bölcs és megértő. Az ember hideg lesz, beavatott és közömbös. Mikor az ember, először életében, igazán megérti a végzetet, csaknem nyugodt lesz. Nyugodt és olyan különösen, félelmesen magányos a világban. Márai Sándor
6. Az az ember, aki könnyed szárnyalással minden tudást körülrepked, s nem edzi megismerését higgadt és következetes alkalmazás által, (...) elveszti szemléletének biztonságát, derûjét, figyelmességét s a nyugodt, csendes, a valódi örömök iránt fogékony igazságszeretetet. Johann Heinrich Pestalozzi
7. Aki önmagának hazudik, és a tulajdon hazugságát hallgatja, odáig jut, hogy nem fedez fel semmilyen igazságot se magában, se maga körül, így aztán tiszteletlenségbe süllyed mind magával, mind másokkal szemben. Ha meg nem tisztel senkit, szeretni sem tud többé. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
8. Aki kizárólag csak az anyagi hasznok szerint értékeli az emberi életet, vegye tudomásul, hogy őt is csak eszerint értékelik embertársai. Ha anyagi értékeit elveszti - ami bármikor előfordulhat - szellem és lélek hiányában teljesen értéktelen emberré válik.
9. Akinek az érzésvilága sivár, akinek a szíve szegény, hiába okos - nem lehet szeretni, igazán. Nincs visszhangja benne hangodnak. Müller Péter
10. Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát. Friedrich Nietzsche