Igenis van gyönyör a legmélyebb megalázottságban, megvetettségben is! (...) Ördög tudja, tán még a megkorbácsoltatásban is, mikor a szíj lecsap a hátunkra, és cafatokká tépi a húst.

Kapcsolódó idézetek

1. Ez a szerelem (...). Szívesen látjuk a legkegyetlenebb csapásait is, amikor pedig vérzünk miatta, suttogva mondunk köszönetet. Cassandra Clare
2. Ki madarat kínoz és bogarat öl, minden ízével engem átkoz s aki tébolyultan harmatos virágot csókol: engem ölel magához. Dsida Jenő
3. Sokszor előfordult már életemben, hogy tehetetlennek éreztem magam. Ez talán a legkínzóbb érzés, amit átélhetünk: a tanácstalan, cselekvésképtelen harag. A katonát harc közben ért vágás fájdalma nem mérhető ahhoz a kínhoz, melyet a fogoly érez, ha korbácsütés éri. Még ha nem is sérti fel a testét, a lelkébe belehasít. Robert Anthony Salvatore
4. Ha valaki megüt, üssünk vissza? Ha szidalmaznak, vágjunk még nagyobb sértést a fejéhez? Ha megaláznak, tépázzuk meg mi is valahogy a méltóságát? (...) Ez a bosszú és a megtorlás ördögi köre, amelyben a fájdalom csak újabb fájdalmat, a bosszú viszontbosszút szül.
5. Magamhoz kötöztem egy embert, aki nem tud védekezni ellenem, mert szeret. És én nem szeretem. Ki van szolgáltatva. És ez a legnagyobb bûn. Kiszolgáltatottá tenni valakit. Mert ebben a viszonylatban nem tudhatod, milyen apró mosollyal, apró szóval ölöd meg a másikat. Hernádi Gyula
6. Olykor azt bántjuk a legjobban, akit mindennél jobban szeretünk (...). De a fájdalomban ott az az apró rejtett áldás, hogy összehozza azokat, akiknek mindig is össze volt kötve a szíve. Robert Lawson
7. A bûn felsebzi a lelket, mint kelés a tes­tet; és éppúgy véres lesz, ha meghorzsolják. Mert az értelem lefegyverzi ugyan a szomo­rúságot, a bánatot, de a megbánás máshon­nan fakad, s minél mélyebbről tör fel, annál szétáradóbb; ahogy a lázas hidegrázástól is jobban vacogunk, mint a téli hidegtől. Michel de Montaigne
8. A szenvedésnek mélysége van, valami fogfájós valósága, ami meghülyíti az embert, sőt, több mint meghülyíti, gonosszá teszi. John Hoyer Updike
9. A teljes, korlátlan hatalom - ha csupán egy légy fölött is - (...) a gyönyörûség egy fajtája. Az ember már természeténél fogva zsarnok, és szeret másokat kínozni. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
10. Ahogy elismerjük a bajok létezését, összejátszunk velük, szemet hunyunk felettük, mohón magunkhoz öleljük a betegséget és a szenvedést, önmagunkat döntve romba test és lélek szörnyû bûnében: nem csupán tétlen szemlélői, de aktív részesei vagyunk önmagunk lerombolásának; nem csupán álldogálunk az omló ház alatt, de mi rogyasztjuk magunkra a tetőt; és nem csupán kivégeztetünk, de hóhérok is vagyunk, mégpedig önmagunk hóhérai. Oliver Sacks