Ugrás a tartalomra
Itt vagyok, gyógyulok. Lemondtam.
Szívem újra rendesen ver magának.
Megtörten hever rendetlen büszkeségem
fehérben, mint a színtiszta gyász.
Kapcsolódó idézetek
-
Immár gyógyulok,
A fájdalmam is mind mélyebbre rejtem.
Immár mosolyogni megtanultam újra
És aztán rendre szépen elfelejtem.
Berde Mária
-
Szívemet veri
a rendfenntartó idő;
szívem visszaüt.
Fodor Ákos
-
Megenyhül a szívem, annyira sajnálom magam.
Kornis Mihály
-
Kigyógyfûrészelem magamból a téves részeket. És nem hatódom meg könnyen már se bûnbánattól, se szép szavaktól.
-
Nincs bennem többé félelem,
a vízcsepp rám fagyott, testem megreped,
a sötétség régi barát, jól ismerem.
Elfeledem, hogy ez az út nyomasztott -
egy pillanatra nagy békesség tölt el,
abban a reménységben nyugszom meg,
amely világot fakasztott.
Linn Skaber
-
Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Behegesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
Juhász Gyula
-
Hullottak a könnyeim, és vele szívemről a kövek. A "mi lesz most" félelmetes fekete fellege egy leheletnyivel feljebb emelkedett. A szívet kiszaggató fájásba belövellt az öröm és a megkönnyebbülés. Olyan volt ez, mint mikor a kínok közt vergődő beteg fájdalomcsillapítót kap, és amint a szer bejut a vénába, már érzi, ahogy csökken a szenvedése. Tudja ő, hogy beteg, hogy csak időleges a megkönnyebbülés, mégis elönti a boldogság attól, hogy ott, abban a pillanatban nem fáj annyira.
-
Megrészegültem a belső szabadságtól,
Átitatódtam a megvilágosodástól.
Olyan nagyon tudok örülni az életnek,
Teljesen el tudom feledni, hogy nem szerettek.
Mert lehet más is, aki engem szeret,
Tudatomra ébredtem, a szívem nevet.
Megkaphatom az igaz, tiszta érzést mástól,
Nem kell sírnom, félnem a magánytól.
-
Most már tudom, hogy a lehetetlenre képtelen vagyok. A saját jellemem adottságait kimerítettem. Boldog nem vagyok, de megnyugodtam.
Galgóczi Erzsébet
-
A könnycseppjeinkkel együtt kiürül belőlünk a bánat, és fehérre mossa a lelkünket. A sírás utáni hófehér lelket az emlékek sokasága pettyezi be újra és újra.
Papp Csilla