Kemény vagyok és omló por vagyok, nem olvadok és nem köt semmi sem, ketten vagyunk, mikor magam vagyok, a lelkem szikla, testem végtelen.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindent összegyûjtök belőled. Csak testedből lett puszta por. Izzó bensőmben éned minden része teljes lényeddé összeforr. Keszei István
2. Állom a gyötrelmek teljességét: kikötőtlen tenger, vándorlás nem veszi életem el. Túlnő lelkem a rosszon, testem tőle erőt kap és a kibírhatatlant is tán elviselem. Publius Naso Ovidius
3. Vagyok, ami vagyok, maga a zárt és végtelen, a tele és az üres, a kezdet és a vég - a Teljesség.
4. Én nem tudom szédíteni a szíved. Én nem mondhatom, hiszen nem lenne igaz és nem lenne szép. Hogy az egyetlen voltál és leszel, hiszen testünk csak porból van, és ami azután lesz, ott mindenki egy. Kowalsky meg a Vega
5. Amit megőrzök, abban halandó vagyok. Amit megosztok, abban múlhatatlan vagyok. Amiről lemondok, abban halhatatlan vagyok. Amit feláldozok, abban örökkévaló vagyok. Puzsér Róbert
6. Egymás körül kerengő porszemek vagyunk a végtelenség egy sugarában. Nő és férfi azonos porszemnek látszik, azonos léleknek. És mégse azonos. Valamiképpen kétféle. Gárdonyi Géza
7. Vér vagy a véremből, csont vagy a csontomból, Neked adom a testem, hogy ketten eggyé váljunk, Neked adom a lelkem, az idők végezetéig. Diana Gabaldon
8. A porba vegyül könnyünk, vérünk. Jajunk a végtelen felissza, Mi nem jövünk ide vissza. Reményik Sándor
9. Ahogy az ember a saját érzései elől nem tud elmenekülni, úgy én sem tudok előled, és Te sem előlem. Nem tudsz elrejtőzni. Csak testben. De lélekben soha. Mert a lelkünk mindig ott marad. Egymásban. Ez a legnagyobb, legerősebb kötelék. Nem tudom kevesebbel beérni. Nincs kevesebb. Csitáry-Hock Tamás
10. Sima víz, mely meg nem mozdul, Szemközt velem, te vagy tükröm, Megőrizném én az arcom, Mit most látok, mindörökkön, Lelkemet a hosszú úton Romlatlanul tán megőrzöm. Robert Anthony Salvatore