Kitekintett a komor éjszakába, váratlanul előbukkant a felhők mögül a hold és fényes, jóindulatú ábrázata mintha azt súgta volna: "Vigasztalódj, kedves lélek! A felhők mögött mindig világít a fény!"

Kapcsolódó idézetek

1. Vigasztalódj meg, drága lélek! A felhők mögött mindig ott a fény. Louisa May Alcott
2. A Hold egy darabka csoda, amely minden éjszaka feljön a nehéz időkben is, hogy ne felejtsük, minden napnak megvan a maga szépsége.
3. Valahányszor kikívánkozott belőle a sírás, visszafojtotta könnyeit, hogy aztán éjjel kitárulkozó őszinteséggel suttogja el bánatát a holdfénynek, olyankor a sós cseppek lassan elkacskaringóztak az ajkáig, ő lenyalogatta és szipogott. Határozottan hitt benne, hogy odafent létezik az igazság, a hold az. (...) Õ az, aki meghallgatja és megérti. Gerlóczy Márton
4. Nézd, milyen szép az éjjel, Ránk köszönt csillagfénnyel, A Hold mily fényesen ragyog, És én oly boldog vagyok, Jöjj, ne félj, senki se lát, Bújj hozzám, ölelj át...! Cserháti Zsuzsa
5. Ráébredt valamire, ami úgy borította el, mint a földet a felhők mögül előbukkanó nap áldott fénye, melege. Ily ádázan szeretni és gyûlölni; ez maga az élet esszenciája. Az élet pedig most már mindörökre az övé, minden áldásával, minden gyötrelmével együtt. Anne Rice
6. Rejtett fény ragyog a dolgok legmélyén - erre gondolsz tán, hogyha így szólsz: van remény. Kutasd hát és tárd ki ablakod, tárd ki rá a két szemed, tisztán lásd az életet! Omega
7. Ahogyan őt látom, (...) az olyan, mintha a napot látnám kibukkanni a felhők mögül. Jennifer L. Armentrout
8. Ott állt egy szerelem kapujában, ami csakúgy, mint bármely évszak, nem egyik pillanatról a másikra jelent meg az életében, hanem észrevétlenül belopakodott a tudatába a gyanúk és kételyek háta mögött, hogy mire azok elgyengülnek a mindennapi küzdelemben, csak ő maradhasson egyedül. A... Szerelem. Weaver Andrea
9. Szép szemed mélyén a felkelő nap ragyog. Homlokodon vannak fénytûző csillagok, Gyúlatlan gyulladnak, El sosem hervadnak, Áldott a fény: tavaszt vár! Dalriada
10. Bárhol légy is, nézz körül! Eloszlanak a felhők, kisüt a nap. A sötétségből kilépünk a fényre. Egy új, barátságosabb világ köszönt be végre. Az emberek legyőzik a mohó gyûlöletet, a kegyetlenséget. Nézz körül, Hannah! Az emberi léleknek szárnyai nőnek és felrepül a magasba. A szivárvány felé repül a fény, a reménység felé, egy dicsőséges jövő felé, ami már a tiéd lesz, az enyém is, mindnyájunké!