Ugrás a tartalomra
Mi is a kosz? Sár a cipőn, por a polcon, zsír az edényen, csupa természetes dolog. A kosz az, (...) ami nincs a helyén.
Kapcsolódó idézetek
-
Ez az egész "rend" és "kosz" dolog totális illúzió. Egyrészt, miért ne lehetne pár szem dió vagy kiszóródott bors a konyhakövön, ha egyszer néhány órán belül amúgy is elkezdek főzni ugyanúgy, ugyanott. Másrészt, mi különböztet meg egy "kosz" nevû szemcsét, mondjuk, egy "mosópor" nevû szemcsétől? Miért kellene már klórral meg savval vakarászni az otthonunkat, élére vasalnunk a nadrágjainkat, egyforma csészéket beszereznünk, összehangolnunk a bútorokat borító kárpit árnyalatát? Legfontosabb ellenérvem a mániákus rendrakás és tisztogatás ellen az, hogy mindenféle "rend-szer" szeparációt eredményez. Amikor elhatározzuk, hogy többé nem eszünk a kanapén, elválasztjuk egymástól az embereket, és "az evőknek" a konyhába kell menniük.
Steiner Kristóf
-
Ha egy tányérról levest ettél, az üresen maradó tányérra azt mondod: piszkos; pedig nem tapad rája más mint annak a levesnek maradéka, melyet előbb mint tisztát ettél. A trágya a szoba közepén mocsok, a gabonaföldön éltető-erő. Így van mindennel, ami tisztának, vagy mocskosnak tûnik; semmi sem önmagában jó, vagy rossz, csak a helyzete szerint.
Weöres Sándor
-
Amikor azt mondjuk: "kidobtunk valamit", az mit is jelent igazából? A "kidobni" többnyire azt jelenti, hogy eltüntetjük a látókörünkből, de ettől még nem szabad megfelejtkeznünk róla. A kirakott szemetünk nem válik levegővé pusztán attól, hogy a kukát kiürítik. A hulladék a szeméttelepre kerül, ami tönkreteszi értékes környezetünket, toxikus részecskéket ereszt a levegőbe és a földbe. Ezáltal egyben a kidobott termékek előállításához használt erőforrásokat dobjuk ki, amelyek feldolgozása ráadásul több milliárd dollárunkba kerül évente.
-
A valódi szenny nem kívül, hanem belül, nem a ruhánkon, hanem a szívünkben található. Minden más folt - tûnjék bármennyire makacsnak is - mosással kitisztítható, vízzel lemosható. Az egyetlen szennyeződés, amelyet nem lehet mosással eltávolítani, a szívünkbe végérvényesen beleivódott irigység és gonoszság.
Elif Safak
-
A világ legtöbbször szar, de még szarabb lesz, ha a saját szarunkról beszélünk, és azt mondják nekünk, ne gondoljuk, hogy szar az életünk, mert valakinek még büdösebb a szara. A szar az szar. Sok a szar - nagy ez a világ, sajnos elfér benne mindannyiunké. Nincs szükségem rád (sem bárki másra), hogy megjavítsd vagy eltüntesd a szaromat. Nincs szükségem rád, hogy lekicsinyeld azokat a nagyon is valós érzelmeket, amiket átélek. Csak azt akarom, hogy legyen terem beszélni róluk, és tudjam, ez így rendben van.
-
Az "ártatlan kis csipkelődések" és az esetenkénti komolyabb mondatok pont úgy viselkednek, mint a kosz. Egy ideig ragadnak, utána már csak kopnak.
-
Az emlékezet a fölösleges dolgok raktára, afféle kamra, melyben régi cipőkkel telegyömöszölt poros kosarak, leszakadt fülû kofferok, mindenféle rongyok, ernyők, üvegek, albumok, drótok, fél pár kesztyûk alusszák álmukat, amíg végleg ki nem dobják őket. És por, por, sûrû, renyhe por, az idők pora.
Jurij Trifonov
-
Új ruha? Minek az? Talán más ember leszek benne? Rossz dolog, ha a zsák többet ér a húsnál, ami benne van.
Baruch Spinoza
-
A hús az hús. Formátlan, idomtalan, alaktalan, célja nincs, öntudatlan izom- és zsírtömeg. Mozdul, ha mozdítja valami.
Csikós Attila
-
Az öregség a kopás; megkopás, lekopás, kikopás, az öregség a kikopni a világból. Nincs hely, mert nincs erő a helyezkedéshez. Vagy kedv.
Esterházy Péter