Ugrás a tartalomra
Mibe e sárlepett
Szem belelát,
Aminek tükre lett
A végső rémület:
A túlvilág.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy végtelen lehetőségekkel teli világban a fájdalom és a veszteség lehetősége is végtelen. A félelem tüzeli a képzeletet, és fordítva, míg végül nem marad más kiút, mint az őrület.
Matt Haig
-
A szem nyitott kapu a világ és a bûn számára.
-
Azóta, hogy az örök Ég
Megáldott látnok-szemmel engem,
a bûn, a gonoszság mûvét
olvasom az emberszemekben.
Mihail Jurjevics Lermontov
-
Úgy rémlett neki, hogy amit lát, csupán fátyol a szemén. Sohasem érezte még ily élesen, hogy mindaz, amit értelmével kivet magából - benne van. Hogy mikor a szemét behunyja, az egész világ eltûnik.
Jaroslaw Iwaszkiewicz
-
Dicsőség vágya: kép lenni mulandó szemek mulandó tükrében.
Gárdonyi Géza
-
A valóság ára halál.
Így cserél helyet a látszat a
valósággal.
Amit ezután nézel, káprázat,
mely szétlövi fénnyel, ami van.
Vasadi Péter
-
A kísértet úgyszólván egy másik világnak a darabkája, csücske, annak a legszéle, egészséges embernek nincs miért mutatkozzék, mivel az egészséges ember a legesleginkább földi ember, tehát csakis ezt a földi életet éli, már a rend és teljesség kedvéért is. De mihelyt megbetegszik, mihelyt a normális földi rend megbomlott a szervezetében, mindjárt felbukkan a lehetősége egy másik világnak, és mennél betegebb, annál erősebben érintkezik ezzel a másik világgal, úgyhogy mire meghal, egyenesen átköltözik oda.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
-
Torzító tükör a félelem, túlzása rettentővé nagyít, csúfsággá rajzol bármilyen véletlen vonást is, a felkorbácsoló képzelet pedig őrült és képtelen lehetőségekbe rohan bele.
Stefan Zweig
-
Végignéztem emberéletem utolsó napfelkeltéjét, most is pontosan emlékszem rá, de elfelejtettem minden az előtt látott napfelkeltét. Akkor utoljára úgy bámultam a hajnal fenséges csodáját, mintha először látnám. Azután búcsút vettem a napvilágtól, hogy azzá lehessek, ami ma vagyok.
-
Aki szemfényvesztőt látott, tudja, mi a sors. Tûnő, lebegő, felbukkanó tárgyak, emberek a végzet kezében.
Victor Hugo