Ugrás a tartalomra
Miért finnugor nyelv a magyar? Nos, azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg. Ez bizony ilyen egyszerû. A gombák nem növények. Miért nem? Mert a biológusok ezt állapították meg. A gombák ugyanis nem tudják a szenet a levegőből fölvenni, mint a növények - tehát nem növények. Egyébként én úgy ránézésre növénynek mondanám őket, hiszen a földből nőnek ki, és nem tudnak elszaladni, de úgy látszik, az én kritériumaim nem mérvadóak. Így van ez a nyelvrokonsággal is: a nem-szakember észrevételei, kritériumai nem mérvadóak.
Kapcsolódó idézetek
-
A tudósok között általában meglehetősen erős egyetértés van abban a kérdésben, hogy konkrétan egy-egy eszme tudományosnak tekinthető-e vagy sem. Valami olyasféle megérzés ez, mint amikor a rádió gombját csavargatva megérezzük, hogy valahol magyarul beszélnek, akkor is, ha konkrétan egy kukkot sem értünk belőle. A tudomány bizonyos értelemben egy nyelv, amelyet azonnal, hangzásról felismer az, akinek ez az "anyanyelve".
Mérő László
-
- Tudod, hogy miért nem beszélnek a növények?
- (...) Erősebbek nálunk. (...) Csak az életre koncentrálnak, ezért nincs szükségük szavakra.
- Mégis mi esszük meg őket.
- De azért, hogy élhessünk.
-
Egy természeti jelenséget nem lehet bírálgatni. A természetbúvár megfigyeli, leírja, osztályozza, kutatja az okát, célját s következtet is belőle erre-arra, de tartózkodik attól, hogy egyéni tetszését vagy nemtetszését nyilvánítsa. Nem érdemelné meg a tudós nevet az a növénytudós, aki például megharagudnék a mácsonyára, mert "haszontalan" gyom és agyba-főbe dicsérné a búzát, mert abból élünk, vagy lenézné a kis pipitért törpe volta miatt és magasztalná a sudár, égbenyúló fenyőt. A nyelvtudós is tudomásul vesz minden nyelvi jelenséget, úgy, amint van, azon nyersen - salakosan - szennyesen, anélkül, hogy ezt helyeselné s azt helytelenítené.
Kosztolányi Dezső
-
Különösen kedvelhetőek a növények, mivel nem csak vegetáriánusok, de többnyire igazi bendőjük, gyomruk sincs, ezért nem is kakálnak. Ebből is látszik, hogy milyen csodálatos, kifinomult létezők ők.
Hazai Attila
-
A gombák alkotják az élőlények sötét alvilágát - halál, betegség, elmúlás, enyészet részesei. (...) Mindenhol élnek. A földben, a levegőben, tavakban, tengerekben, folyókban, éltünkben és ruháinkban, bennem, benned, mindenkiben és teszik a dolgukat. Gombák nélkül nem lenne kenyér, nem lenne bor, te sem lennél. Kenyér, bor sajt, sör, jó társaság, porhanyós marhasültek, finom szivarok - a gombáknak köszönhetjük mindet. A gombák, írja a nagykönyv, "bontják le a szerves anyagokat", és vagy a földbe, vagy a légkörbe juttatják a felszabadult szenet, oxigént, nitrogént és foszfort, melyek máskülönben örökre be volnának zárva az elpusztult növényi, állati s emberi testekbe. Õk közvetítenek élet és halál közt.
Robert Fulghum
-
Ha a növények hangokat adnának, akkor biztosan mindenki odafigyelne rájuk. Ehelyett viszont ők színekkel, formákkal, méretekkel és a felületük milyenségével kommunikálnak. Nem nyávognak, nem ugatnak, nem csipognak. Azt hisszük, hogy nincs szemük, pedig látják, milyen szögben áll a nap, vagy azt, hogy feljött-e a hold. Nemcsak érzik a szelet, de meg is változtatják saját növekedési irányukat a légáramlatok miatt.
-
A kérdés nem az, hogy intelligensek-e a növények (...), hanem az, hogy érző lények-e - a válasz pedig az, hogy igen, azok. A növények nagyon is tisztában vannak környezetükkel. Érzékelik a látható világot, különbséget tesznek vörös, kék, infravörös és ibolyántúli fény között, és a tapasztaltaknak megfelelően reagálnak. Érzékelik az illatokat, és felismerik a levegőben egészen parányi mennyiségben sodródó vegyületeket is. Tudomásuk van arról, ha valami hozzájuk ér, és megkülönböztetik a különböző fajta érintéseket. Érzik a gravitációt, és úgy irányítják növekedésüket, hogy a gyökereik lefelé, a hajtásaik pedig felfelé törekedjenek. Mindezen felül pedig tisztában vannak a múlttal, emlékeznek a régen átélt fertőzésekre és más megpróbáltatásokra, és emlékeik alapján irányítják, módosítják fiziológiai folyamataikat. Hogyan kell megváltoztatnunk a zöld világgal szembeni viselkedésünket, miután felismertük, hogy a növények érző lények? Nos, ők nem személyekként érzékelnek bennünket; számukra pusztán egy vagyunk a külső környezeti hatások közül, amelyek növelik vagy csökkentik életben maradásuk és szaporodásuk esélyeit.
Daniel Chamovitz
-
A növények élnek, növekednek, szaporodnak körülöttünk; folyton-folyvást kinőnek a földből, vagy belenőnek oda. És mi ezt simán tudomásul vesszük, ügyet sem vetünk rájuk. Nyissátok ki a szemeteket, emberek! Mert ez fantasztikus!
-
Növénynek lenni végletesen letisztult és valószínûleg nagyon egészséges létmódot takar. Egészséges többek között azért, mert a növények kívül-belül többnyire rém tiszták, általában nem fogyasztanak nehezebb, zsírosabb ételeket. Ezért talán az sem baj, hogy a legtöbbjük sajnos nagyon keveset mozog.
Hazai Attila
-
Kérem szépen, a baktérium: növény. Nem vicsorgó állatka. Nincsenek gonosz szándékai. Körülbelül annyi rosszindulat van benne, mint egy muskátliban. Nem akarja bántani az embereket, nem vadászik emberekre. Növény.