Nincs olyan, hogy hülye kérdés. Évekkel ezelőtt egy 16 éves fiú feltett egy "hülye" kérdést: "Meg lehet előzni egy fénysugarat?" - ez a 16 éves fiú Albert Einstein volt, és ez a "hülye" kérdés megnyitotta az univerzumot a fizikusok és a laikusok előtt egyaránt.

Kapcsolódó idézetek

1. Az az ember is, aki azt mondja, hogy nincs Isten, ellentmond egy fontos filozófiai alapelvnek. Õ mint véges értelemmel bíró személy tesz abszolút kijelentést a végtelen természetéről. Ez olyan, mintha azt kérdeznénk, hogy mennyi az emberiség teljes tu­dása. Albert Einstein, a Nobel-díjas fizikus azt mond­ta, hogy az emberiség a teljes tudásnak kevesebb, mint egy százalékát képes felfogni. Ha a teljes tudás­nak csupán egy százalékával rendelkezünk, nem lenne lehetséges Isten számára, hogy a maradék kilencven­kilenc százalékban létezzen?
2. A fizika szépsége egyetlen mondatban összefoglalható: a gyerek is föltehet olyan kérdést a világról, amelyre egyetlen tudós professzor sem tud válaszolni. Michael Brooks
3. Hát nem ez a legcsodálatosabb életkor valamennyi közül? (...) Amikor egy fiú épp elég nagy ahhoz, hogy megértse, hogyan mûködik a világ, de ahhoz még túl fiatal, hogy elfogadja a dolgok rendjét? Fredrik Backman
4. Egyetlen matematikus sem engedhetné meg magának, hogy elfelejtse, a matematika sokkal inkább a fiatal emberek játéka, mint bármely más mûvészet vagy tudomány... én magam nem tudok olyan esetről, amikor egy ötvenévesnél idősebb személy kezdeményezett volna jelentős előrelépést a matematikában. Godfrey Harold Hardy
5. Ifjú koromban minden kérdésre tudni véltem a választ. A világ szép volt, és egyszerû, én pedig végtelenül ostoba. Révai Gábor
6. Albert Einstein mély értelmû megállapítása szerint: "Nem oldhatjuk meg az előttünk tornyosuló problémákat ugyanazon a gondolkodási szinten, ahol létrehoztuk azokat."... Amíg meg nem értjük korlátozott gondolkodásunkat, nem dönthetünk úgy, hogy átalakítjuk azt vagy megváltoztatjuk magunkat... Amikor meg tudjuk látni az új választási lehetőségeket, meg is tudjuk teremteni azokat. De ennek elérése érdekében meg kell változtatnunk korábbi gondolkodásunk, az eredeti lehetőségek létrehozásának szintjét.
7. A kisgyerek a világegyetem középpontjának érzi önmagát. Minden körülötte forog. Az érettség többek közt ennek a szemléletnek a meghaladásában áll, megértjük, hogy mások is léteznek a világon. Hasonló utat járt be a tudomány is. A primitív gondolkodás antropomorf. Az ember saját képére alkotja meg Istent, és saját viselkedésének tulajdonítja a természeti jelenségeket. (...) Ettől a gondolkodástól csak apránként sikerült elszakadnunk. A tudománynak nagy előnye az egyénnel szemben, hogy sok-sok generáció alatt fejlődik ki. Ron Aharoni
8. Egy értelmes lény, aki minden adott pillanatban ismerné az összes, a Természetet elevenen tartó erőt és a benne lévő lények kölcsönös helyzetét, ha elég hatalmas értelemmel bírna, hogy adatait elemzésnek vesse alá, képes lenne egyetlen formulába sûríteni az univerzum legnagyobb testjeitől egészen a legkönnyebb atomokig mindennek a mozgását: egy ilyen értelmes lény számára semmi sem volna bizonytalan, és a jövő éppúgy, mint a múlt, jelen volna szemei előtt. Pierre-Simon Laplace
9. Akkor hát mit válasszunk? A nehezet vagy a könnyût? Ezt a kérdést tette föl magának Parmenidész Krisztus előtt a hatodik században. Úgy látta, hogy az egész világ ellentétpárokra van felosztva: fény-sötétség, finomság-durvaság, meleg-hideg, lét-nemlét. Az ellentétpár egyik pólusát pozitívnak tartotta (fény, meleg, finomság, lét), a másikat negatívnak. Az efféle negatív és pozitív pólusra való felosztást gyerekjátéknak vélhetnénk. Egyetlen eset kivételével: melyik a pozitív, a nehéz vagy a könnyû? (...) Csak egy dolog biztos: a nehéz-könnyû ellentét a legtitokzatosabb és legsokértelmûbb az összes ellentét közül. Milan Kundera
10. Egyszer az újságírók megkérték Albert Einsteint, hogy magyarázza el a relativitáselmélet?">relativitáselméletet. Einstein így válaszolt: "Korábban azt hittük, hogy ha a világegyetemből minden anyag eltûnne, akkor is megmaradna a tér és az idő; a relativitáselmélet szerint az anyaggal a tér és az idő is eltûnik." Hasonlót mondhatunk az anyagi világról is. Az anyagok alkotják a civilizáció szövetét. Nélkülük darabokra hullna az általunk ismert "normális élet". Ed Conway