Olyan társadalmat építettünk fel, ahol a tinilányok gondolkodás nélkül Prada táskát követelnek maguknak. Itt tartunk, (...) ebben a késő kapitalista poszt-posztmodern dekadenciában, egy eltorzult világban, ahol a déli féltekét éhínség, háború és káosz sújtja, miközben északon a globális elit hatalmas vagyonokat halmoz fel, és emiatt a nyugati átlagember olyan életmódot vár el, amelynek mindenki számára elérhetővé tételéhez húsz földgolyóra lenne szükség.

Kapcsolódó idézetek

1. Összehasonlítva a régi tárgyak és épületek bájával és életteliségével, a mienk egy roppant elszegényedett világ. Méltatlankodásom a felháborodás határát súrolja, nem értem, a technológia több ezer éves fejlődését követően hogyan élhetünk egy ennyire ronda világban. Annyira szegények lennénk, hogy nem engedhetjük meg az ennél szebbet? Mi értelme volt mindannak az áldozatnak, pusztításnak, ha az élet, a szépség és az egyediség finomságait tekintve szegényebben élünk egy középkori parasztnál is? Régmúlt idők mûalkotásait nézve mély benyomást tesz rám a bennük rejlő élénkség, intenzív életminőség. Ma majdnem minden, amit használunk, még ha drága is, ócska, hamisságot, közönyt áraszt, és azt az érzést, hogy ránk sózták. Charles Eisenstein
2. Egy eszement világban élek valahol Európában, ahol a Nyugat a zsírjába fullad, Kelet a nyomorúságába. Ahol gazdagnak szabad csak lenni, szegénynek meg kell halni, ahol az igazság csak úgy győzhet, ha áthágja a törvényeket. Bikini
3. Kultúránk jelenleg olyan irányba halad, ahol a jelen vágyai fontosabbak a jövő szükségleteinél, és szemrebbenés nélkül hagyjuk a következő generációra mindazt a szemetet, adósságot és klímaválságot, amit ma okozunk. Ez a rövid távú szemlélet leértékeli mindazt, ami nem pénzben mérhető - például a gyermekekről és idős hozzátartozókról való gondoskodást -, miközben a hatalmat és a vagyont egy szûk elit kezében összpontosítja. Ha nem teszünk semmit ez ellen, hallgatólagosan támogatjuk ezt a rendszert. Rob Hopkins
4. Ha egy északi országba mész, és meghallgatod, hogyan beszélnek a nőkről, az egyenlőségről, bármiről, látni fogod, hogy ez igazán belülről fakad, évtizedes nevelés eredményeként. Nekünk időre van szükségünk. (...) Nem lehet hibáztatni a szegényebb országokat azért, mert ez a típusú nevelés csak akkor hat, ha az egész társadalom eléri a jólét egy bizonyos szintjét. Amíg a túlélésért folyik a küzdelem, nincs nagyvonalúság és illem. Ezek az értékek olyan országokból származnak, amelyek előbb más problémákat oldottak meg. A prioritások mindenkinél önző eredetûek. A lényeg először, hogy te, a családod, a környezeted, az ismerőseid, a nemzeted rendben van, és akkor már lehetsz nagyvonalú. Nálunk késés van a fejlődésben sok történelmi okból. Próbálunk felzárkózni, de csak egy bizonyos ritmusú váltást lehet elvárni az emberektől. Történelmi szinten jó irányba haladunk, de emberi szinten van, akinek még időre van szüksége. Cristian Mungiu
5. Most mindannyian megtapasztalunk valami olyasmit, amivel a nyugat-európai társadalmak tagjai évtizedek óta nem szembesültek: hogy törékenyek vagyunk, törékeny a mindennapi életünk fizikai és anyagi biztonsága. Tényleg csak aprócska porszemek vagyunk a világegyetemben. Kiss Tibor Noé
6. Felesleges optimista illúziókban ringatni magunkat: most egy korszak végén járunk. Nyugaton évszázadokon át különféle folyamatok bomlasztották - eleinte alig érzékelhetően, majd földcsuszamlásszerû gyorsasággal - az emberek normális és legitim intézményeit, elferdítve a létre, cselekvésre, megismerésre és küzdelemre vonatkozó emelkedettebb szemléletet. Ráadásul ezt a szédítő gyorsaságú zuhanó mozgást "haladásnak" nevezték. Mindenki a "haladás" himnuszát zengte, és azzal áltatta magát, hogy ez a civilizáció - az anyag és a gépek civilizációja - a par excellence civilizáció, az egész világtörténelem előre elrendelt célja. Egészen addig, amíg ennek az egész folyamatnak a végletes következményei rá nem döbbentettek némelyeket az újjászületés szükségességére.
7. Elfuserálták ezt a nemzedéket. Semmi valódit nem kaptak, csupán pótszereket, a csömörig. (...) Én is így nőttem fel. Nem tudom, mikor döbbentem rá, hogy nem kell elfogadnom azt az alacsony értékrendszert, amelyet mindenfelől próbáltak belém sulykolni. Kioltják fantáziánkat, hogy aztán ők irányíthassák képzeletünket. Elsorvad bennünk mindaz, ami emberi s már csak anyagi értékekkel tudjuk túlüvölteni a bennünk ordító ürességet. Ez egy üzleties világ, amely azzal áltat, hogy megad nekünk mindent, mi az ujjpercünket se mozdítsuk; úgy tesz, mintha értünk dolgozna, holott valójában haszonállataiként tart bennünket. Vavyan Fable
8. Abban a világban, ahol mindenáron kötelező megőrizni a látszatot, abban a világban, ahol az ember sem igazi társat, sem hû barátot nem talál, abban a világban, ahol senki nem beszélget őszintén, hanem csupán az elvárásnak megfelelően társalog, cseveg, mû-mosolyog. Ebben a világban valóban a ruha teszi az embert.
9. Nézz körül! Az egész világ ábrándokra épült. Szintetikus érzelmeket rejtenek a tabletták. Pszichológiai hadviselést vívnak ellenünk hirdetésekkel. Tudatmódosító szerekkel van tele minden étel. Újra és újra átmossa az agyadat a média. A közösségi hálózatok elszigetelt buborékokba zárnak be. (...) A századforduló óta nem jártunk a valóságnak még a közelében sem. Kikapcsoltuk. Kivettük az aksiját. Génkezelt kaján rágódtunk, miközben beleszórtuk a hamvait az emberi szeméttelep egyre táguló trágyadombjába. Egyforma házakban élünk, és levédették őket a vállalatok, akik bipoláris számokra épülnek. Fel-alá ugrál mind a digitális kijelzőkön, hipnotikus erővel, hogy minden eddiginél mélyebb álomba süllyedjünk. Jó mélyre kell ásnod, kölyök, hogyha valami igazira vágysz.
10. Globalizált világban élünk, ebben a világban kéne látnunk Magyarország és Európa helyét. Ehelyett Magyarország és jószerével Európa is a saját vackába menekült. Amit nem látok, az nincs is, mondják oly sokan, és örömmel vásárolják a keleti rabszolgamunkával előállított olcsó árut, hogy kicsit demagóg is legyek. Háy János