Van egy belső tájkép, a lélek földrajza; egész életünkben ennek körvonalait kutatjuk. A szerencsések, akik rátalálnak, megnyugszanak, körülfolyják, mint a víz a követ, és úgy érzik: hazatértek.

Kapcsolódó idézetek

1. A tájkép élvezésében is az a fontos, amit az ember lelke önt bele a nyers képbe. Mindenki annyit lát, amennyit tud látni; azt látja meg kint, ami benne van, belül! Móricz Zsigmond
2. Boldogok, akik előbb átgondolják, végiglépik. Nem kell tetőtől talpig sárcsatakosan elvergődniük a homályos révig. Életük útjai, terei jól kivehetők. Ragyognak céljaik a messzeségben, mint eső után, verőfényben a tetők. László Noémi
3. Akinek van kellő akaratereje, önmagába vetett tántoríthatatlan hite, na és persze némi szerencséje is - a szerencse pedig mindig tudja, hogy hová, milyen mértékben kell mennie -, az egészen biztosan jól fogja érezni magát a bőrében. Rá fog érezni az élet ízére, értelmére, önmaga helyére és szerepére. Reményik László
4. A lélek egy olyan hely a bensődben, ahol pontosan tudod, mi a jó és mi a rossz. Noha mindenkinek a bensőjében van egy ilyen hely, nem mindenki utazik el oda. Hogy megtaláljuk, arra van szükségünk, hogy a körülöttünk levő emberek kedvesen és őszintén biztassanak minket. Steve Biddulph
5. Akik szeretik egymást, keresik egymást. Ha a szél kétfelé fújja őket, térden is visszamásznak egymáshoz. Ha tengert vetnek közéjük, a lelküket küldik által a tengeren: levélben találkoznak. Gárdonyi Géza
6. Mindnyájunknak megíratott a sorsa. És van egy világ a miénken túl, ahol mindnyájunk lelke összekapcsolódik a nagy terv részeként.
7. Legyünk figyelemmel azokra, akik boldogságunk okozói, kertészek ők: virággal borítják be lelkünket. Marcel Proust
8. Az érzelmek, úgy tûnik, lelkünk vízszerû jelenségei. Csodás tud lenni, amikor egy-egy szép, egyszerû emberi érzés áthullámzik rajtunk, és életre kelti belső tájainkat. Szükségünk van rá, hogy - akár kellemesek, akár kellemetlenek ezek az élmények - szabadon áramolhassanak bennünk, átöblítve, megtisztítva, felüdítve lelkivilágunkat. Buda László
9. Van egy belső története az embernek: amíg élünk és bennünk zeng a lélek, addig azzal jövünk-megyünk. A születésünkkor megkapjuk elvitelre ezt a dolgot, és aztán egészen addig hurcoljuk, amíg ki nem fektet minket az élet. Szabó Balázs
10. A szív útján járók néha a vízen is tudnak járni. És ha néha elmerülnek, tudják, hogy ez az út ilyen, s a mélységből is felbukkannak újra. A szív útján járók tudják, hogy ez a jó út, az igazi, akkor is, ha nem veszélytelen. És ott is győztesnek érzik magukat, ahol a világ vesztesnek látja őket. Müller Péter