Búcsú az élettől idézetek

A feledés az ember legtökéletesebb mûvészete.

Nincs semmi természetellenes a halálban. Jobb, mint céltalanul élni.

Az emberek elmennek, meghalnak. Ez az egyetlen biztos a világban.

Köznapi helyzet és halálugrás: ez a mûvészet. Gábor Miklós

A halált senki sem kerülheti el, de te ne tégy így az élettel. Vagyis ne halj meg egy életre.

A tágas csillagég alatt ásd sírom, ott nyugodni hagyj, hisz vígan éltem és halok: poromban is boldog vagyok. Robert Louis Stevenson

Minden papnak hozzá kell szoknia a halál gondolatához, de attól, hogy megtanuljuk elfogadni, még nem lesz könnyebb feldolgozni. Jodi Lynn Picoult

A kertkapuig legyen rend, (...) és akkor a külvilág voltaképpen nem annyira izgalmas: hogy mit hoz, azt tudomásul kell venni. Vitray Tamás

Mint lámpa, ha lecsavarom, Ne élj, mikor nem akarom; Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan Börtönt ne lásd; És én majd elvégzem magamban, Hogy zsarnokságom megbocsásd. Szabó Lőrinc

Azt mondja a kakukkmadár: Nem sokáig élek én már. Sírba viszen a búbánat: Meghalok, rózsám, utánad. Ha kivisznek az udvarra, Borulj le ja koporsómra! Ejtsél reám egypár könnyet, Talán megérdemlem tőled?

Egyetlen embert temetnek, de mintha az itt maradók szemében egyszerre több is lett volna. Fredrik Backman

A halál ott mászkál a szobában. (...) Egy hosszasan szenvedő ember mellett minden áldatlan napon ott üldögél. ByeAlex

Az ember mily gondtalanul járja élete útját, mígnem egyszer észreveszi, hogy a temetőben több a jóbarátja, mint odabenn az élők világában.

Az Emlékezet, e papnő, megöli a jelent, és felajánlja a halott múlt síremlékére szívét. Rabindranath Tagore

Ma sem állíthatom, hogy képes vagyok egy ember életének értékét megbecsülni, de egyet kijelenthetek: tudom, hogy amikor meghalt, a szeme csukva volt, és a szíve kitárva.

Jézus megjárta a halált azért, hogy bennünket is átvezessen a halálon, abba a dicsőséges világba, amely még azon is túl fekszik.

Ahol egy férfit látsz, bizonyosan ott ólálkodik valahol a közelbe egy asszony is.

A holtak éneke az élők jajgatása. Christopher Paolini

És imára is kulcsolom kezem, Úgy esedezem szívetlenül - szívért, Szárazon adom Istennek magam, Hátha reám bocsátja harmatát, És kinyílik a kőből egy virág. Reményik Sándor

Ha harcoltok, talán meghaltok. Fussatok el, és élni fogtok egy ideig. És mikor végül ágyatokban meghaltok, vajon elcserélnétek-e a közben eltelt napokat, hogy egyszer, csak egyetlenegyszer ide visszatérjetek, és odakiáltsátok az ellenségeinknek, hogy bár életünket elveheti, de szabadságunkat soha!