Téma
Csillagászat idézetek
-
Ahhoz, hogy vezető legyél, magabiztosságra, határozottságra és gyors gondolkodásra van szükséged. Ezek közül egyiket sem szolgálja, ha minden felmerülő kérdésen túl sokat rágódsz és minden lépésed előtt túl hosszan vívódsz. Megvan a maga ideje a gondolkodásnak, megvan a maga ideje a cselekvésnek, megvan a maga ideje az utólagos elmélkedésnek, és megvan az ideje a továbblépésnek is. Scott Mautz
-
A halálod nem tétlenül vár rád, hogy megérkezz a kijelölt órában: amióta csak megszülettél, az idő nyilának vad sebességével száguld feléd. Nem lehet kitérni előle, nem lehet alkudozni vele, eltéríteni vagy kiengesztelni. Mindössze a választás adatik meg neked: nyitott szemmel és szívedben békességgel fogadod, csöndben belépsz jutalomként. Vagy fényesen lángolsz, fegyverrel kikelsz ellene, és megküzdesz a szipirtyóval. Mark Lawrence
-
Ahogy a hideg szavak fagyossá teszik az embereket, a forró szavak megperzselik, a keserû szavak elkeserítik, a dühödt szavak feldühítik őket. A kedves szavaknak is megvan a maguk lelki hatása. S milyen nagyszerû hatás ez! Megnyugtatják, lecsillapítják és megvigasztalják a hallgató felet. Blaise Pascal
-
A tudományt nem lehet ma már az élettől elszakítani. Annak körében fogamzik meg az eszme, de nem marad ott elzárva, kilép az életbe; a szellemek azt megragadják, elsajátítják és átültetik a gyakorlatba. Ha pedig az élet ezt egyszer megragadta, akkor nehéz határt szabni a hatásnak, melyet az, akár alkotólag, akár rombolólag gyakorol. Schlauch Lőrinc
-
Szabadnak lenni annyi, mint a kényszerektől szabadnak lenni. Mármost ez a szabadság, amely a kényszerek ellentéte kellene legyen, maga is kényszereket hoz létre. Az olyan pszichés betegségek, mint a depresszió vagy a kiégés, a szabadság mély válságának kifejeződései. Patologikus tünetei annak, hogy ma a szabadság többszörösen kényszerbe csap át.
-
A virág sebezhetőbb, nem képes megvédeni magát, viszont él, életet és örömöt ad mindennek és mindenkinek. (...) Kaktusznak lenni könnyû. Nyers erővel ellökni magadtól mindenkit, vastag falakat felhúzni könnyû. De odaadni azt, ami vagy, kinyílni a világra és megélni a saját teljességedet, vállalva azt, hogy rád taposhatnak... Nos, ehhez kell az erő. A valódi erő.
-
Elmondjam, milyen volt maga a csók? Hát, várjál, hogyan is kéne elmondanom. Olyan sikamlós, nyálas, olyan puha. Mintha beledugnád a nyelved egy kagylókonzervbe. Nem ettem még kagylókonzervet, de el tudom képzelni, hogy az állaga olyan lehet a csóknak, vagyis a nyelveknek, ahogy sikamlanak egymással, vagy nem tudom. Az íze persze nem olyan, kár is ezen poénkodnod, el is hánytam volna magam. (...) Nem megy nekem ez a csókhasonlat, hagyjuk. Csók volt, és kész. Vagy várjál, megvan! Mintha egy élő, lüktető, meleg eperbe dugnád a nyelved, az meg visszatámad. Hartay Csaba