Egyszerűség idézetek

- Sok olyan "vonzó" férfit ismer, aki visszautasítaná egy csinos nő felkínálkozását? Halvérû az ilyen. - Maga halvérûségnek hívja a komoly érzelem hiányát. - Pontosan. (Legalábbis abban az értelemben, amelyben maga "komolynak" gondolja.) Albert Camus

Elég idült idill ez, még hogyha idill is. A szíved az enyémmel nem kompatibilis. Bőrünkből szikra pattan, ha megfogod kezem. Nem illünk össze, drága, mit szépítsünk ezen. Varró Dániel

Attól, hogy valakit felvesznek az orvosi egyetemre, még nem válik belőle empatikus, a beteg problémáját átérző ember.

Szívek (...). A szentek mindig megmutatják, megnézheti bárki. Ha a mienket is így láthatnánk, kampócskán, megvilágítva, tapinthatóan. De ki látja az ember szívét? Szabó Magda

Ami kifejezést nyer, elveszti intenzitását, és így elviselhetővé jelentéktelenedik. Emil M. Cioran

Megtörtek a hónapok, nem mondanám, hogy jól vagyok, Tudtam, vannak nehéz percek, jöhetnek még rossz napok. Children of Distance

Az apa és lánya közti természetes kapcsolat, a kötődés köztünk sosem volt. Azért, mert nem szerettük egymást? Én azt hittem, szeretlek. Akárhányszor bajba kerültél, én ott voltam. Jöttem, megpróbáltalak megvédeni. Segíteni. Ha ez nem szeretet, akkor nem tudom, mi az. De te folyton ellöktél magadtól, ellöktél. Most pedig itt tartunk.

Hirtelenül támadt ősz elveszi az emberek lelkének a frissességét, nyirkosan nyúlóssá teszi a gondolkozás rugalmas szalagját, és feltétlenül az elmúlásnak, a halálnak a képét idézi fel. (...) Sok őszt láttam már... Nézd, ide a halántékomra rakódott le a derük... És tudom, hogy az emberek leginkább ősszel egyformák. Az ég szürke uniformisa egyenruhát húz a gondolatokra is. Cholnoky Viktor

Az ősz (...) belemarkolt az erdőbe, s a tölgyfák lombja foltonként megveresedett, mintha vért eresztett volna rajta.

Az éveket már gyerekként is méretes rekeszeknek láttam. Egymástól elválasztva, szinte átjárhatatlanul. Voltak szûkebb szobák, de nagyobb termek is. A hónapok eltolással rendeződnek egész évvé, lépcsőzetesen múlnak. És ez az osztott rendszer olyan emeletes házzá magasodik végül, ahonnan egyszer csak nem lesz feljebb (...). Kizavarnak minden évből. Hartay Csaba

Életkedvem elveszett, nem érdekel semmi a világon, a napok terhe is csaknem elviselhetetlen. Érzem, hogy meg vagyok ölve, legázolva a sorstól. Azt mondják, az idő hatalmas orvos, elhiszem! de kúrája felette lassú s ha így viszi, mint csaknem két év alatt vitte: én háromszáz éves koromban gyógyulnék meg. Nincs más reményem, nincs más örömem, mint a hasonló sorsra jutás, az életnek majd csak vége lesz. Tompa Mihály

A pénz értéke sajnos nincs arányban az egyes emberek által neki tulajdonított értékkel.

Gond embernek lenni, igaz embernek meg kettőzött gond éppen. Igaz magyar embernek lenni pedig akkora teher, hogy aki sokat viseli, megerősödik. Wass Albert

Azzal nem tudok elszámolni, amit már nem tudok megváltoztatni. Ami elmaradt. Amit nem vettem észre. Amit nem csináltam meg időben. Légrádi Gergely

Isten vette a kalapját, pár éve elváltak útjaik. Olyan volt, mint egy dédnagybácsi halálhíre, akire még nem gondoltunk. Az ember próbál gyászolni, beéri egy kis nosztalgiával, és továbblép, direkt nem foglalkozik a homályos rossz érzéssel, aztán az is újabb szállá fakul a veszteség és a bánat kárpitján, amit mind szövögetünk felnövőben.

Úgy érzi magát, mint egy operációs rendszer, gondolta, reménytelenül lefagyva, az időn kívül, egy másik ablakban, egy inaktív ikonban a kozmikus asztalon: szeme előtt égszínkék csempéket látott a falon, a padlón, a plafonon, kék képernyővé összeolvadva, a halál kék képernyőjévé, fatal error, végzetes lemezhiba.

Egy nyelvtanilag helyes, jó stílusú, magyaros mondat megfogalmazása teljes mértékben kívül esik a legtöbb magyar diplomásnak az életlehetőségein. Tamás Gáspár Miklós

Aki meghal, az megszûnik létezni. Nincs, tehát megszólíthatatlan. A hamu elszáll a széllel, a lélek nem bolyong negyvenkilenc napig, nem jár közöttünk, nem figyeli, mennyire hiányzik és kinek. Néha mégis előfordul, hogy a test és a vér eltûntével itt marad valaki. Írónak kell hozzá lenni. Németh Gábor

Azt csináltam magamból, amit nem lehetett, s amit tudtam volna csinálni, nem csináltam. Rossz jelmezt öltöttem magamra. Mindjárt annak ismertek, ami nem voltam, és nem tiltakoztam s elvesztettem magam. Mikor az álarcot le akartam tépni, az arcomhoz ragadt. Mire letéptem és megnéztem magam a tükörben, már megöregedtem. Fernando Pessoa

Már nem érzem, hogy mellettem lenne. Azt hiszem, már nincs itt. Azt hiszem, elhagyott, végleg elment.