Fák idézetek

Azért ültess fát, hogy a jövő nemzedékek az árnyékában ülhessenek.

A növénynek gyökere is van, nemcsak virága (...). És ha a földben lévő gyökerek elpusztulnak, akkor vége a szép nagy virágoknak is. Agatha Christie

Nézd, én gyûlölöm, ki engem sírni lát, Én eltemetném mélyen, amit érzek. Nézd, én úgy szeretnék élni, mint a fák. Õk úgy maradnak állva, Ahogy éltek, s éltem. Révész Sándor

Minden nagy teljesítmény egy álommal kezdődik. A tölgyfa alszik a makkban, a madárka vár a tojásban, és a lélek látomásában egy ébredező angyal mozdul. Az álmok a valóság magjai.

Ez nem az az ég, ami mindig kék, nem az az élet, ami mindig szép, csak olyan boldogság, amit elvesz a halál újra és újra, ki tudja, mióta már?

A nagy emberek belső szolgái különös lelkek. Úgy élnek vele-mellette, mint a fûszál a fa tövén. A fa az életük. Számukra más élet nincsen. Érzik, hogy ha a fa ledől, az ő gyökerük is kiszakad vele. Gárdonyi Géza

Az ég legyen tivéletek, Üllői-úti fák. Borítsa lombos fejetek szagos, virágos fergeteg ezer fehér virág. Ti adtatok kedvet, tusát, ti voltatok az ifjúság, Üllői-úti fák. Kosztolányi Dezső

Lombtalan lomb a mi lombunk, Virágölő a virágunk, Árnyéktalan az árnyékunk. Ady Endre

Aki ember volt, küzdő, tiszta ember, változzék át bár porladó rögökké, az élőkben tovább él - mindörökké. Csepeli Szabó Béla

Az élet egy emberöltő hosszúságú, egy jó név örök.

Nem tavasz, nem a nap meleg sugarai, nem a langy nyári eső borítják lombbal a fa ágait, önbelsejében fekszik az erő, mely őt zöldellni készteti, s nélküle a nap még inkább elszárítja gallyait, az eső csak elrohasztja. Eötvös József

A mély gyökerek sosem kételkednek abban, hogy eljön a tavasz.

Ha valaha az életben bánatos leszel, mindig menj ki egy közeli erdőbe és minden fában, minden bokorban, minden növényben és állatban érezni fogod Isten jóságát és mindenhatóságát.

Viharban az a fa marad állva, melynek mélyek és erősek a gyökerei. Müller Péter

Itt jókat alszunk, mert itt örök az álom, Örök a szél és a lomb a fákon, Örök a magány és örök az emlék, Bennünket lágyan ringat a nemlét. De ha gondolsz ránk, mi felébredünk, De ha gondolsz ránk, érinted kezünk, De ha gondolsz ránk, abban örömöt lelünk, De ha gondolsz ránk, akkor itt vagy velünk... Maurice Maeterlinck

Földiekkel játszó Csalfa, szép remény: Örökösnek látszó E sors! - látom én. Tóth Árpád

Ó végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege, Kiknek e világon szerte szerint vagyon mindeneknél jó neve, Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe`. Balassi Bálint

Megy az idő, és a tûzből nem marad itt más: csak parázs, De a fénye kitart, és ez jelzi, hogy volt száz varázs, Soha ne félj, ami fontos, az nem tûnhet el - hinned kell! Amíg élsz, veled él, nem fújja a szél soha el.

Azt mondják, a fa ereje a gyökerében van, nem az ágaiban. De a gyökereknek talaj kell, amibe belekapaszkodhatnak.

Nézd ezt a fát. Látod a sok falevelet rajta? Mindegyiknek, még a legkisebbiknek is van mélyen lent a földben egy kis hajszálgyökerecskéje, mely élettel látja el. Õsszel lehull a levél, igaz. Minden ősszel lehull. De annak a kis hajszálgyökerecskének a jóvoltából visszatér újra minden tavasszal. Ha azonban a gyökérszál pusztul el ott a föld alatt, a levelecske nem tér vissza többé, s idő múltával elpusztul a fa is. Mert a gyökérben van az élet, érted? Aki pedig elmegy, nem viheti magával a gyökereket. S akinek nincs gyökere, az elvész. Sok magyar veszett el így, nagyon sok. Gondolj a gyökérre. Wass Albert