Fáradtság idézetek

Ha mennem kell, és induláskor Szomorú a két szemed, Beléd ég a tekintetem, És így maradok teveled. Ismerős Arcok

Emlékszem, mikor azt mondtad, Hogy a szívem kell, de most eldobtad. Emlékszem, mikor azt mondtad, Hogy mégsem kell, de te elloptad. Az a sok-sok év, amit átéltünk, A sok akadály, amin már átléptünk, De a témára már így rátértünk, Hát én is azt mondom, hogy kár értünk.

Ha elég bátrak vagyunk, és ezt elég gyakran tesszük, akkor a bukás elkerülhetetlen; a sebezhetőség így mûködik. Amikor elszánjuk magunkat arra, hogy megmutatjuk magunkat és megkockáztatjuk a bukást, gyakorlatilag a bukásra szánjuk el magunkat. Merni nem azt jelenti, hogy "hajlandó vagyok a bukást kockáztatni". Ha merünk, azzal azt mondjuk: "biztosan tudom, hogy bukni fogok, de így is benne vagyok". Lehet, hogy bátraké a szerencse, de a kudarc is. Brené Brown

Volt egy lány, az első, a pulcsis, Nála volt minden, a szívem meg a kulcs is, Nem mûködött mégse, végül beletörte - neki aztán én is, Így körbe-körbe...

Ezerszer szeretlek, mint zuhogó záport az eresz, cseppjeid összegyûjtve, lágy folyóvá csendesülve.

A szépségnek csak egy mércéje van: a szív. Ami a legszebbnek látja azt, akiért dobog. Csitáry-Hock Tamás

Ércből van a szíve (...). Bárcsak lenne benne tûz is, eleven lobogás, mely felhevíti az acélt, s akkor talán szeretni is tudnám. Charlotte Bronte

A krónikás éhínségek, lázadások tüköre, a fejedelem dolgának jegyzője. Kerek a tükre, mindent lát benne és mégis csak azt, ami a tükörlap fényes széléig odafér. Húzzon aranyanként fizetést és olvassák sokan, sokáig, tetteivel hogyan ragyogja túl a fejedelem népét, népe a népeket. Csak ez a fény világít. Folk György

Ha láng tör ében éjbe lobogva, mint a fáklya, S a végtelen homályból sugárt hint szét a fákra, Keringenek a Holdak, ragyognak ünnepelve, S a rajzó Napkorong mind imára térdepel le, Imára tárja karját az ájtatos Természet, A feltámadt, új nappal kitárult köntösének. S villám-tekintetétől halandók könnye árad Halandók könnye hódol az ő szent sugarának.

Akik hajlamosak könnyen feladni, sosem győznek, ugyebár, a győztesek pedig sosem adják fel, nemde? Michele Campbell

Egy lángot adok, ápold, add tovább. Reményik Sándor

Téged szeretlek, Mondta magát csodálva A nagy tükörben.

Védtelenül megyek utánad, A gyengémet régen kitaláltad. Megbabonáz a szemedben a hatalom, Ördögöd van, angyalom. Intim Torna Illegál

Ha nehezen tudod felszabadítani az énedet, az betör, elárasztja az elmédet, hogy vízbe fojtsa a sok elhibázott, félkész énedet. Matt Haig

Napi háromszor gondolok rád reggel amikor felkelek hogy legyen a napnak értelme aztán eszembe jutsz délben hogy lemenjen a torkomon az étel és végül este egy imát mondok érted. Tisza Kata

Megpillantalak, mint kívánatos kamasz lányt, s látom a bottal botorkáló, mûfogsoros, öreg nénit, akit a romboló idő formál majd belőled - és mindkettőt szeretem. Így lát a szívem. Müller Péter

A tenger szépsége nem csökken szemünkben attól, hogy tudjuk, olykor hajók süllyednek el. Simone Weil

Édes uram, óh, nézz le reám: Nyíló virág kerted alján. Szívem szakad, ha rád gondolok, Nélküled már elhervadok.

Magányból és könnyből, láncot fon a Bú... Hû szolgája, a Mélységnyi Bánat, lassan nekem ront, s letarol. Könnyû a dolga. Hagyom magam. Súlyos a béklyóm... ami sárba ragaszt. Fekete köd borul körém: Rád emlékszem. S mint álmos méz-pók tapadós csápjai, Kinyúlnak felém kín-szavaid... Iszapos csillaggá csordulva üzenik: Hogy... nem szeretsz... Kedvesem. Pálnagy László

Vattacukor hajú lány, a tekintetéért koldulok, Nézd meg, milyen szép, ő is néz, de úgy, hogy megbolondulok.