Téma
Fáradtság idézetek
-
Csak egy nagy ölelésre vágyom, egy olyanra, ami ha csak egy percre is, de eltüntet minden problémát, és elhiteti, hogy minden rendben lesz annak ellenére, hogy tudom, már most a helyén van minden. Nem kell több, nem vágyom másra, csak egy erős karra, ami megvéd és támogat. Megölel és megnyugtat. Átkarol és védelmez. Figyel rám, ha elbotlanék, és felhúz, ha már úgy érezném, nincs erőm. Akkor talán könnyebb lenne. De most nincs itt az ideje. Nincsenek ölelések, nincs támasz, de nem is baj. Meg kell erősödnöd. Az Élet segít benne. De valahogy néha... néha csak úgy jó lenne egy ölelés. Hiába. Emberek vagyunk. Oravecz Nóra
-
Az emberi faj legmélyebb rejtélyei a fürdőszoba eldugott szegleteiben lakoznak, ahová azért megyünk, hogy egyedül legyünk, hogy szembenézzünk tükörképünkkel, hogy lecsutakoljuk, levakarjuk irhánkat, hogy átsegítsük öregedő, ráncos testünket egy újabb napon, hogy megtisztuljunk és elfrissüljünk, hogy kifessük és szagtalanítsuk bőrünket, hogy eltöprengjünk és jó tanácsot kérjünk a jövendőmondóktól, hogy legjobb formánkat varázsoljuk elő. Robert Fulghum
-
A normális ember, a normális test a legritkább dolog a világon. Mindenkinek van valami testi vagy lelki fogyatékossága. Visszagondolt mindazokra, akiket ismert. Az egész világ olyan, mint valami kórház, amelyben sem szépség, sem okosság nem lakik. Hosszú sort látott maga előtt, csupa nyomorult, szánalomra méltó embert. Egyiknek a teste volt beteg, a szíve vagy a tüdeje gyenge, másoknak meg a lelke nem volt ép - akaratának gyengesége vagy az ital utáni sóvárgás gyötörte. William Somerset Maugham
-
A gondolataink többsége - a hivatalosan "egészséges" embereknél is - a jövőbeli problémák felismerése és semlegesítése körül forog. Ez folyamatos duruzsolás formájában jelentkezik a fejünkben. Időnként olyan hangos, hogy minden mást elnyom. Nem számít, hol vagyunk: a puha ágyunkban fekszünk a lélegzetvételünket hallgatva, vagy egy jó hangulatú baráti találkozón veszünk részt, vagy a sarki fény tündöklését csodáljuk az égbolton. A duruzsolástól minden igazi rémálommá válhat. Roland Paulsen
-
Ha valaki megsért téged és te élesen vissza akarsz vágni, előbb végy mély lélegzetet és ne beszélj addig, amíg gondolataid teljesen meg nem nyugodtak. Ez a módja a lélegzésnek, védelem az élet minden viszontagságai közepette, mert erőt, hatalmat kölcsönöz és a nehéz napokban reményteljesebbé és vidámabbá tesz.
-
Elcsitult a lelkem, már semmit nem akart. Köszönetet mondtam a reggelért, hogy újra felébredhettem, a napért, mert cirógatta a hajam, a lányomért és a páromért, meg azért, hogy itt lehetek, ezen a világon. Akár fájdalmaktól gyötörten is. Már egészséges sem akartam lenni. Nem vártam a szertől - amit napról napra, szorgalmasan szedtem - semmit.
-
A test ostoba, és nekünk kell megvédenünk önmagától. A test addig akar enni, amíg megtelik. Már nem éhes, de még mindig tömi magát. (...) A test azonnal akarja, amire vágyik. A következményekkel majd később foglalkozik. Nekünk kell okosnak lennünk, kellő önuralommal és önismerettel rendelkezni ahhoz, hogy beavatkozzunk, és megelőzzük a következményeket. Ryan Holiday
-
Olykor fáraszt minden, ami kívül van rajtam. A Világról beszélek. Fáradságos minden cselekmény. Fájdalmat okoz a fény, félelmet kelt a sötét, és rossz a hideg, és nem kevésbé rossz a meleg. Ilyenkor csak az emlékezés lágy mámora segít. Kábítószerem ez, mint másnak a morfium, az álom, a füstölő pálca vagy a nyelv alá csöpögtetett tiszta alkohol. Arcom a párnába fúrom és félig hunyt pilláim alatt újra otthon vagyok, újra gyermek vagyok. Darvasi László
-
Az ember úgy is élheti az életét, hogy folyamatosan elszalasztja a pillanatokat. A saját kis buborékunkban elvágjuk magunkat azoktól az apró szépségektől és örömöktől, amelyekért érdemes élni. Ha nem figyelünk oda, akkor a testünk és az elménk egymásnak ugrik. Ördögi körbe hajszolja egymást: a negatív gondolatok a szervezetben stresszreakciót váltanak ki, a stressztől pedig az agyunk hiperérzékeny lesz a veszélyre, ami fokozza a stresszt, ettől még negatívabban gondolkozunk, és így tovább.