Téma
Fáradtság idézetek
-
Különösen a mise elején a közös gyónás, és azon belül is a bûnbánati imából annak a résznek az álszentsége dühített fel, amelyben a hívek, akik "sokszor és sokat" vétkeztek, jelképesen verik a mellüket és kórusban mondják, hogy "én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem". Az egybegyûlteknek hétről hétre ugyanazokat az előre leírt szavakat kell elismételniük egész életükben, ami egyértelmû jele annak, hogy a jövőben is "sokszor és sokat" szándékoznak vétkezni. Richard Dawkins
-
A részegség nálam öt stádiumot jelent. Az első a mézédes bambaságé, a másodikban a szomorúság szőröstül-bőröstül fal fel. A harmadik stádium a himnuszé, a bús dallamé, ezt dúdolom, míg lassan át nem csorgok a negyedikbe, mely a könnyeké. Az ötödik, s egyben végső stádiumról nincs sokat mondani: elterülök, mint egy levelibéka, melyen gépkocsi súlyos kereke tiport és porszínû lemezzé aszalódott a nyári aszfalt kigőzölgésén. Cserna-Szabó András
-
Thoreau egyszer azt írta, hogy a fa kétszer melegítette fel: először, amikor felaprította, és másodszor, amikor a tûz mellett ült. Nos, Thoreau vagy szûkszavú volt, vagy sokkal könnyebb dolga volt, mint nekem. Én úgy tapasztaltam, hogy a fa hatszor melegít fel: 300 métert cipelem a vállamon, fûrészelem, aprítom, rakosgatom, ülök mellette, miközben ég, és végül megeszem az ételt, amit főzök rajta. Mark Boyle
-
Lehetne szerelem... száz is, ezer is. Bármennyi. Lángoló, szép, kellemes, magával ragadó. Lehetne fájó, felkavaró, szenvedélyes vagy csendes. Lehetne bármilyen, lehetne bármennyi. Lehetne szerelem. De már nem lehet. Már nincs szerelem, nincs lángolás. Már te vagy. Csak te. A mindennél több, a mindennél szebb. A rendkívüli, az egyetlen, a felkavaró. A fájdalmas, a csodálatos, a kívánatos. A mélység és a magasság, a vihar és a csend, a pillanatnyi és az örök. A minden. Csitáry-Hock Tamás