Téma
Feleség idézetek
-
A tudomány az egyetlen út, amelynek segítségével nem csak valamiféle tudást szerezhetünk a világról, hanem azt is egészen pontosan meg tudjuk mondani, hogy amit tudunk, azt honnan tudjuk. Ezért éri meg, hogy a tudomány mûvelése közben lemondunk a világ megismerésének rengeteg egyéb okos módjáról, például a misztikáról, a mûvészetről vagy akár a vallásos hit alkalmazásáról. És ezért bizonyult a tudomány, ellentétben az egyéb fajta okos megismerési módokkal, kiemelkedően sikeresnek a technika vívmányainak megalapozásában. Egy autó vagy egy számítógép ugyanúgy mûködik egy hívő, mint egy ateista számára. Mérő László
-
A festő nem a te szolgád, tulajdonod. A költő és a dalnok sem. És nem az a dolguk, hogy téged egyenletesen boldoggá tegyenek, mert ez képtelen kívánság! Õk alkotásaik bûverejével hatnak rád. Segítenek abban, hogy tisztábban láss, jobban értsd magad, és megértett bajaidat orvosolhasd. Általuk érzed, hogy élsz! Ugye tudod, mily ritka kincs ezt érezhetni!? Vavyan Fable
-
Igazad van... Nem vonzó rettegésben és ideglázban nagy a szerelem, hanem mikor oly ősi nyugalommal ölelkezünk, hogy még észre se vesszük s máris egymásban alszunk -: igen, így süllyedünk vissza istenbe, csak így s ilyenkor mély szerelmünk, mint a föld és egyszerû, mint a halál s az élet, melyeknek öntudatlan kezei kötötték s majd feloldják köldökünket. Szabó Lőrinc
-
Azzal, hogy megóvjuk gyermekeinket minden nehézségtől, nem lehet, hogy csak annyit érünk el, hogy halálosan rettegni fognak azoktól? Azáltal, hogy agyba-főbe dicsérjük őket mindenért, és erősítjük az önbecsülésüket, ugyanakkor nem szembesítjük őket a való világban várható következményekkel, nem lehet, hogy kevésbé lesznek toleránsak, és úgy fogják érezni, nekik minden automatikusan jár, miközben fogalmuk sincs a saját hiányosságaikról? Azzal, hogy minden vágyukat teljesítjük, nem lehet, hogy csak a hedonizmus új korszakának alapjait fektetjük le? Anna Lembke
-
Az Isten munkája feletti elmélkedés - legalábbis bizonyos mértékig - feljogosít bennünket arra, hogy csodálattal álljunk meg Isten bölcsessége előtt, és arról véleményt formáljunk. Az Isten munkáiról való gondolkodás pedig arra késztet minket, hogy megcsodáljuk Isten magasabb rendû hatalmát, s ennélfogva az emberi szívben tiszteletet ébreszt Isten iránt. Ez a gondolkodás fel is indítja az emberi lelket Isten jóságának szeretetére. Ha a teremtmények jósága, szépsége és csodálatossága oly nagy örömre indíthatja az emberi lelket, Isten saját jóságának kútfeje (összehasonlítva a teremtmények parányi jóságával) mennyivel inkább maga felé fordíthatja a felindult emberi elméket. Aquinói Szent Tamás
-
Azt mondják, az idő - pénz. Ez a mondás lebecsüli az időt. Az idő sokkal, de sokkal értékesebb, mint a pénz. Ha van időd, általában szert tehetsz pénzre, de lehetsz bármilyen gazdag, egyetlen perccel sem vásárolhatsz magadnak több időt, mint amennyi időm nekem vagy a kandallónál heverő macskának van. Arnold Bennett
-
Mit gondolok valójában arról a lehetőségről, hogy minden cselekedetemet és barátaim cselekedeteit végső soron (...) matematikai elvek irányítják? Ezzel együtt tudok élni. Sőt, jobban szeretném, ha ezeket a cselekedeteket valami olyasmi irányítaná, ami Platón mesés matematikai világában (...) rejlik, mintha olyan leegyszerûsített alapmotívumok hajtanák, mint például az élvezethajhászás, a személyes kapzsiság vagy az agresszív erőszak, amelyekről sokan azt állítják, hogy a szigorúan tudományos nézőpont következményei. Roger Penrose
-
Egy másodperc alatt fel lehet villantani egy barátságos mosolyt. Egy perc alatt a mosoly másokra is átragad. Egy óra alatt belefárad a képed. Ha egy napig mosolyogsz, a többiek irigyek lesznek. Egy hét alatt a mosoly hétköznapivá válik. Egy hónapnyi mosolyt nem hisz el senki sem. Egy egész évig csak az amerikaiak mosolyognak. Timo Parvela
-
Viselkedésünk, cselekedeteink legnagyobb része lényegileg nem különbözik az állati viselkedéstől. A legfejlettebb technológiánkkal, minden szaktudásunkkal a legjobb esetben a szupercsimpánz szintjén vagyunk. Voltaképp a távolság, teszem azt Platón vagy Nietzsche és az átlagember közt nagyobb, mint a távolság a csimpánz és az átlagember közt. Az emelkedett lélek szintjét, a mûvész, a szent, a filozófus szintjét ritkán érjük el. Miért oly kevesek? A világ és az evolúció története miért nem sikertörténet, sokkal inkább a nullák hiábavalóan növekvő sora? Az értékrendünk nem fejlődött. A patvarba! A görögök háromezer évvel ezelőtt ugyanilyen fejlettek voltak, tehát mik ezek a korlátok, amik visszafognak, hogy meg se közelítsük a képességeink határait? A kérdésre egy másik kérdésben található a válasz, mégpedig, "Mi az, ami a legtöbb emberre leginkább jellemző? A félelem, vagy a lustaság?"