Téma
Feleség idézetek
-
Megérzéseink közel sem olyan tökéletesek, mint amennyire hisszük. Persze nagyszerû lenne, ha kritikus helyzetekben csak úgy kipattanna a válasz valamiféle rejtélyes sugallatból fakadóan. De a valóságban belső ösztöneinket érzékenyen befolyásolják különféle vágyálmaink és részrehajlásaink. Akkor mire jók a belső ösztöneink? Minden tanulmány, amit olvastam, azt állítja, hogy a mindennapi dolgokban segíthetnek leginkább, amelyekben sok-sok tapasztalatunk van, pl. hogy miből tudjuk, hogy a barátunk mérges ránk, mielőtt bármit is mondanánk, vagy be tudunk-e állni egy szûk parkolóhelyre. De amikor lényegi kérdésekről van szó, mint hogy mi lesz a karrierünkkel, vagy kivel házasodjunk, miért gondolnánk, hogy megérzéseink pontosabbak, mint az alapos, gondos elemzés? Hiszen semmilyen adatra sem tudnak támaszkodni. (...) Ne hagyjuk figyelmen kívül a megérzéseinket, de túlértékelni sem szabad őket! Liv Boeree
-
- Rettegek. - Miért? - Tizennyolc éven keresztül egy ablakon át néztem a világot, arról ábrándozva, milyen lehet, amikor a fények kigyúlnak az égen. Mi van, ha mégsem olyan lesz, mint amilyennek megálmodtam? - Olyan lesz. - És ha olyan lesz? Utána mihez kezdjek? - Szerintem ez benne a legjobb. Keress egy új álmot.
-
Az utazás soha nem végződik jól. Bárki, aki gondolkodik azon, hogy befizet az útra, ezzel számoljon. Az, hogy mégis elégedettek leszünk-e az utazás végével, csak attól függ, mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel. Minél jobban élvezzük azt, amink van, annál kevésbé fog tetszeni, amit az út végén tapasztalunk. Veres Attila
-
Az emberek képtelenek egy számukra merőben új elképzelést azonnal megérteni. A változástól való rettegés egyike a mélyen bennünk élő félelmeknek, ezért egy új elképzelést a régi nézetek közegébe kell ágyazni. Ez azzal jár, hogy az új nézeteket fel kell hígítani a múlt maradványaival. Semmiképpen sem örömteli feladat, de elengedhetetlen része az új nézetek elterjesztésének. Saul Alinsky
-
A halál tudata olyannyira félelmetes, hogy életünk nagy részében tagadjuk a tényét. És amikor valaki meghal, nehezen veszünk tudomást róla, és a "meghalt" szó helyett olyan eufemizmusokat használunk, mint "eltávozott", "elköltözött". Ezek a kifejezések azt sugallják, hogy a halál nem végleges, hanem átmenet valamely más állapot felé. Venki Ramakrishnan
-
A boldogság nem erkölcstelen, tehát csak jó. Na: ha a boldogság hizlal, akkor én most percről percre kövérebb vagyok. Ez a szó, hogy boldogság, ki van irtva egy normális teenager szótárából... Igenis, miért ne lehetne olyan, hogy én boldog vagyok? Boldog ezen az unalmas világon. Miért ne lehetne nekem boldogságom és épp pont ilyen boldogságom, amilyen van? Amilyennel sohasem voltam túlterhelve. Szilvási Lajos
-
A megszokás olyan, mintha egy mókuskerékben pörögnénk. A természetes kreativitást és azt a fajta gondolkodást, amely új, a hagyományostól eltérő módon tekint egy-egy problémára, az oktatási rendszer és a munka világa kiöli az emberből. Egy tudatosan felépített és megélt átlépés más világokba azonban esélyt ad arra, hogy az ember új értékek, logikák mentén korábban számára elképzelhetetlen megoldásokra jusson.
-
- Érdekes. Talán azért, mert te már sokszor voltál Olaszországban, már nem ájulsz el, ha egy Fra Angelico képet vagy egy Bel Paese sajtot látsz. Én meg úgy érzem, hogy halálos vétket követek el minden állomásnál, ahol nem szállok ki. Nincs frivolabb dolog, mint vonaton utazni. Gyalog kellene menni, vagy legalábbis postakocsin, mint Goethe. Hátborzongató, hogy voltam Toszkánában, meg nem is. Hogy íme, elutaztam Arezzo mellett, és hogy arra van valahol Siena, és én nem mentem oda. Ki tudja, eljutok-e még valaha Sienába, ha most nem megyek el? - Mondd már. Otthon sosem árultad el, hogy ilyen sznob vagy. Mi baj lesz abból, hogy nem nézted meg a sienai primitíveket? - Ki kíváncsi a sienai primitívekre? - Hát mit akarsz csinálni Sienában? - Mit tudom én. Ha tudnám, talán már nem is izgatna. De ha kimondom ezt a szót, Siena, az az érzésem, hogy ott megláthatnék valamit, amitől minden rendbe jönne. Szerb Antal