Feleség idézetek

Sajnos, a világunk a torzításokról szól. Félünk felvállalni a valóságot, elhisszük, hogy ami természetes, az kevés. Mekkora tévedés! Mégis ennek megfelelően élünk.

Szeretsz gondolni? - én attól majdnem mindig szomorú leszek! Fodor Ákos

Amikor az ember fél attól, hogy ugorjon, pont akkor kell ugrania. Különben egy helyben toporog egész életében.

A munkánkkal mindig együtt jár valamennyi szorongás. Valahogy le kell beszélnie magát erről. Minden gondolattal egyesével elbánni. Máskülönben könnyen elborítják. A szorongás gyakran arctalan, igaz? Tulajdonképpen öngerjesztő folyamat. Ha az ember szembenéz a konkrét szorongással, azzal el is oszlatja. Minél inkább kerüli valaki a szembenézést, annál rosszabb. Shahed Yousaf

Ha (...) hirtelen megszûnne az áramellátás, a világ két héten belül elpusztulna. Csányi Vilmos

Drámákat teremtünk és teremtünk újra, amelyeket aztán elfelejtünk csak drámának tekinteni. Tévedésből valóságnak látjuk, aztán pedig a fájdalom, az öröm és újra a fájdalom örvényében hányódunk. Végül felvirrad a nap, amikor más távlatok felé fordulunk. Képesek vagyunk hátralépni és egy bizonyos távolságból nézni a drámát. A fájdalom csökken, a bölcsesség és a dráma humora nyilvánvalóvá válik. Szvámi Ráma

A gondolat az élet rabja csak, Az élet pedig az idő bohóca, S az idő, amely a világ tanúja, Megáll majd. William Shakespeare

Amint rájövünk, hogy a párunk nem szeret minket, nagyon bátornak kell lennünk, és véget kell vetnünk a kapcsolatnak, még mielőtt ő szánná rá magát erre a lépésre. Persze rossz érzés lesz, hogy elveszítjük, viszont így megőrizhetjük a méltóságunkat, és egy nap majd ráébredünk, mennyire helyes döntést hoztunk akkor.

A jövendölés arra való, hogy beavassuk magunkat abba, amit már úgyis tudunk. Abba, amitől félünk. Démonok nincsenek, csak archetípusok, amelyek közösek minden civilizációban. A félelem a veszteségtől - a Halál. A félelem a hontalanságtól - a Torony. A félelem a múlékonyságtól - a Szekér. Joanne Harris

Milyen könnyen, sőt előszeretettel választunk magunknak rossz tolmácsot, és mennyire könnyû eltévednünk a nyelvben, amely végül gondolataink torzképét mutatja csak. Kertész Imre

Még ha hiszek is abban, hogy van a halál után valami, talán létezik lélekvándorlás is, ez nem vigasztal: nem tudom elképzelni, hogy el kell szakadnom a családomtól, azoktól, akiket szeretek. Rettegek a gondolattól, hogy nem tudom, mi lesz velük utánam.

Az utazókat ma nem pusztán jármûvek ablakai és egyéb hasonló felületei választják le a környezettől, hanem a sebesség fala is elzárja a tér és a tájék mélységének megtapasztalásától. E tekintetben sajátos, az arkhimédeszi arányosságra emlékeztető jelenség figyelhető meg: amilyen mértékben növekszik az utazási sebesség, ugyanolyan mértékben csökken az észlelés mélysége.

A szerzőt szerencsére nem érdekli, hogy én mit szeretek és mit nem. Ne is érdekelje. Az a dolga, hogy írjon, az olvasóra pedig legyintsen.

Mindig eszembe jut Hamlet könyörgése Horatióhoz, miszerint "több dolgok vannak földön és égen, (...) mintsem bölcselmetek álmodni képes". Ezt az idézetet gyakran a természetfeletti jelenségek létezésére való utalásként értelmezik. Szerintem inkább arra szólít fel, hogy értsük meg jobban a természetet. Azok az érzékletek, amelyek számunkra paranormálisnak tûnnek, csak azért hatnak így, mert mi magunk korlátozottak vagyunk, ráadásul borzasztó keveset tudunk a saját korlátainkról. A filozófusok régóta sajnálkoznak az aranyhal láttán, aki az akváriumban úszkálva mit sem sejt arról, mi van az üvegfalakon túl, de azt elfelejtik, hogy az érzékeink körénk is egyfajta áthatolhatatlan üvegburát vonnak.

Ha van időd a tánchoz, zenéhez, társasághoz és divathoz, hagyd abba egy kicsit az élvezethajhászást és a mindenféle sikerekre való törekvést, szentelj egy pillanatot magadnak... saját éned megismerésének! Bernhard Bauer

A bûntudatról nem tudunk semmi bizonyosat, csakis annyit, hogy végtelenül legyengít. Annyira, hogy nincs erőnk ökölbe szorítani a kezünket, lehunyni a pillánkat. Nincs erőnk öklendezni, nincs erőnk kihányni a bûnt magunkból, nincs erőnk arra se, hogy szappannal mossuk testünkről a sárt. A bûnt kéne ilyenkor megtalálni, nincs is olyan mélyen, de gyengék vagyunk, s ha elérnénk, sem tudnánk megmarkolni. Cserna-Szabó András

Az életnek van egy sajátságos módja, ahogyan a lustaságot és az arroganciát bünteti. Úgyis sok minden vakvágányra fut életedben (...) - nem kell ezeket azzal szaporítani, hogy nem teljes szívvel és lélekkel veted bele magad az életbe. Amikor hanyaggá válsz, a dolgok kezdenek összeomlani. Andrew Matthews

Szánalmas, hogy milyen kétségbeesett kapaszkodással próbálok szeretetet kicsikarni valakitől. Mindegy, hogy kitől. (...) Közben pedig pont az ellenkezőjét csinálom: elriasztok mindenkit, vagy pedig én magam akadályozom meg, hogy bárkivel bármilyen kapcsolatba lépjek.

Minden gyerek kipróbálta, milyen "vaknak" lenni. A ház egyik sarkából a másikba kellett eljutni bekötött szemmel. Persze mindenki rettentően humorosnak találta, ha az ember átesett egy zsámolyon vagy megbotlott a küszöbben a konyha és az ebédlő között. A játék arra volt jó, hogy az ember a saját kárán tanulja meg, mennyire kevéssé is emlékszik egy alapjában véve ismerős ház berendezésére, és hogy mennyivel többet jelent a látás, mint az emlékezet. A játék után pedig elgondolkodik az ember, hogy milyen is lehet az élet vakon. Stephen King

Azt mondják, az idő pénz, de valójában sokkal értékesebb, mint a pénz, hiszen míg azt félre tudod tenni, és újat is tudsz keresni, addig az idővel ezt nem lehet megtenni. A percek mindenki számára ugyanúgy peregnek, nem lehet őket befagyasztani vagy visszaszerezni. Luca Mazzucchelli