Téma
Feleség idézetek
-
Könnyû teljesen elveszni a dolgokról alkotott személyes véleményünkben. Mintha láthatatlan szövegkönyvből olvasnánk olyan utasításokat és mintákat követve, amelyeket nem is értünk. Minél gyakrabban kérdőjelezed meg ezeket az utasításokat és minél gyakrabban teszed ki őket a megtanult bölcsességek kegyetlen próbatételeinek, annál biztosabb iránytûvé válsz saját magad számára. Meggyőződéseid és eredeti gondolataid lesznek, amelyek kizárólag hozzád tartoznak. Ryan Holiday
-
Korunk groteszk paradoxona, hogy míg a tudomány szédítő ütemben tárja fel a világ titkait, addig, ezzel párhuzamosan, a tudatlanság térnyerése zajlik a társadalmi gondolkodásban. A tudományellenesség és az irracionalizmus politikába való benyomulása a modern nyugati civilizáció alapértékeit veszélyezteti. Boldogkői Zsolt
-
Minden ember az égbe vágyik, de az ég magasan van, mi pedig itt vagyunk lenn a sárban... az égbe vezető út meredek, és szédítő a mélység, ha lenéztek róla... a legtöbb ember szédül is, és aki szédül, az érthető módon kapaszkodókra vágyik... ilyen kapaszkodó nektek a templomba járás és az egyház... másoknak ilyen kapaszkodó a körülmetélés és a szombat megtartása, vagy a napi ötszöri ima és a mekkai zarándoklat stb. stb... ezzel nincs is semmi baj, de nem mindenki szédül, és ne várjátok el senkitől, hogy az általatok kedvelt kapaszkodókat használja.
-
Változatos alakú épület a tudomány temploma. Nagyon különbözők a benne járkáló emberek és azok a szellemi indítékok, amelyek őket e templomba vezették. Jó néhányan fölényes szellemi erejük örömteli érzésével foglalkoznak a tudománnyal; az ő számukra a tudomány a hozzájuk illő sport, amely az erő élményét adja, és a becsvágy kielégülését eredményezi; de olyanok is sokan vannak a templomban, akik csak utilitárius célokból áldozzák fel agyuk zsírját oltárain. Ha isten angyala leszállna az égből, s kizavarna minden embert a templomból, akik ebbe a két csoportba tartoznak, alaposan kiürülne. Albert Einstein
-
Évszázadok alatt megtanultuk, mi az, amit meg lehet ismerni, és hogyan. Megtanultuk, hogy ne törődjünk a céllal, mert ez a gyötrődés soha nem vezet el a vágyott örömhöz. Megtanultuk, hogy le kell mondani a bizonyosság kereséséről, mert a nekünk örömet okozó magyarázatok soha nem bizonyosak. Megtanultuk, hogy kísérleteket végezzünk, nem törődve az elrendezés mesterséges mivoltával. Kifejlődött bennünk az esztétikai érzék, amely támpontokat ad arra nézve, melyik elmélet fog mûködni, és amely hozzájárul az örömünkhöz, ha az elmélet tényleg mûködik. Tapasztalataink felhalmozódnak. Az egész nem tervezhető, nem megjósolható, mégis megbízható tudást eredményez, miközben az odavezető útban is mindvégig örömünk telik. Steven Weinberg
-
Örülj, ha legalább egy percig tartott, még hálásabb lehetsz, ha tovább. Másnak lehet, hogy életében nincs ilyen varázslatban része. Olyanban, amikor meglátod, ő meglát, a világ meg megáll. Adj hálát, ha a tiédben legalább volt ilyen. Lehet, hogy csak pár percig tartott, lehet, hogy pár óráig, de volt. Meríts belőle erőt, és érezd, hogy szerencsés vagy, mert láttad, hogy mi az, hogy csoda, meg Sors, mi az, hogy valakiknek találkozniuk kell. Oravecz Nóra
-
Először nagyon féltem a haláltól, gyáva voltam, és csak magamra gondoltam. Most látom, milyen önző voltam. A szörnyû abban, hogy így halok meg, nem az, hogy nem leszek, hanem az, hogy nem látom őket többé; nem mondhatom meg, hogy nem tekintettem őket levegőnek; nem mondhatom meg nekik, hogy tudtam az áldozataikról, melyekkel boldogabbá tették az életemet, tudtam mindarról, amit értem tettek, és hogy mennyivel jobban szerettem őket, mint ahogy valaha is mutattam. Ezeket soha nem mondtam el nekik. Nem mondunk ilyeneket, amikor fiatalok vagyunk, és előttünk az élet... attól félünk, hogy szentimentálisan és ostobán hangzik. De annyira más, amikor meg kell halni... Bárcsak amíg lehetett, beszéltem volna, szeretném, ha bocsánatot kérhetnék a kis csúnyaságokért, amiket valaha elkövettem vagy mondtam. Bárcsak el lehetne mondani, hogy sohasem akartam igazán megbántani őket, és csak arra emlékezzenek, hogy sokkal jobban szerettem őket, mint ahogy mutattam.
-
Minél inkább szeretsz, annál nagyobb benned az ima. Minél inkább szeretsz, annál többet kapsz Istentől, mert te is adsz. Bármit is teszel az emberekkel, Isten is ugyanazt teszi teveled. Ha fösvény vagy az emberekkel szemben, akkor Isten is fösvény lesz veled szemben. Ha adsz, Isten is ad. A lét csak egy tükör, mely visszatükrözi arcodat, mely visszhangozza lényedet. Éld a szeretet életét, és akkor belőled is egy Jézus lesz. Jézus azt mondja: Isten szeretet. Osho
-
Ha szeretlek, beléd bújok, körülnézek benned. Először, mintha egy idegen országba érkeznék, aztán, amikor befogadsz, egyre ismerősebb leszel. Megértem, milyen neked, egy másik Én-nek lenni, sőt, egy kissé én is Te leszek. Már látom mi fáj neked, keserves és boldog emlékeid mintha az enyémek lennének. Ki tudok nézni a szemeden, onnan látom most magamat - és megismerem a múltadat, sorsodat, örömeidet és rögeszméidet. Ráhangolódok gondolataid hullámhosszára, s veszem a szíved kódolt adásait. Ha a szíved gyorsabban ver, az én szívem is hevesebben fog dobogni. És ha valamitől félsz, én is szorongani kezdek, és lehet, hogy megértjük, mitől félünk mindketten. Müller Péter
-
Bár az olyan kifejezések, mint a kőkor, bronzkor és vaskor általában távoli, elfeledett időkre utalnak, az anyagok iránti igény egyáltalán nem csökkent, hanem robbanásszerûen megnőtt. Ha azt nézzük, hogy még mindig mennyi homokot és követ robbantunk ki a bolygóból, akkor térdig gázolunk a "kőkorban". Ed Conway