Az ûrbe tátogok, vak vagyok de sötétet ásnak a csillagok kérlek, magamra hagyjatok nem eső ez, csak a tenger dadog.

Kapcsolódó idézetek

1. Vakok látnak úgy, ahogy én nézlek. A föld az eget így betûzi. Így tapogatják világtalan fények csillagok borzongó betûit. Bella István
2. Te adj a szemeimre könnyet, mert könny nélkül én csak nem-látó, vak vagyok. Kosztolányi Dezső
3. Nem nyílnak befelé ablakok kérlek, magamra hagyjatok partért kiáltó víz vagyok a mélybe lehúznak vad habok nem nyílnak kifelé ablakok már nálad van, mit adhatok. Balla Gergely
4. Most nem szólnak a csillagok, az árnyékok most túl nagyok, az antennákról víz csorog, felhők, ne sírjatok! Sztevanovity Dusán
5. Világtalan vagyok, mondjátok ti, látók. Én kifele már nem, csak befele látok. Cseh Katalin
6. Most vakon magamba ütközöm ezenkívül magamhoz nincs közöm gyanakvó csillag égetett csak arcom volt a víz felett. Balla Gergely
7. Magam vagyok. Üres csönd-ágon leng szivem. Mint az ûr fekete ágain a csillagok. Juhász Ferenc
8. Árva madár tévelyeg a magasban - Én istenem, beh magamra maradtam! Sivatag lett nekem ez a szép világ, Beborulva látom minden csillagát. Endrődi Sándor
9. A csillagok égnek, ablakon benéznek, vak szemei vannak a szelíd reménynek. Nagy László
10. Hideg csillagok égnek tar fák ága közt. Merengsz még? Aludj, egyedül alszom én is. Huzódzkodj össze s rám ne haragudj. József Attila