Igazság idézetek

Ti boldogtalanok, nem egyedül vagytok, Előttetek egy ember ment el S utánatok is jön egy ember. József Attila

Szép-e Budapest? Hát hogyan is lehet kérdezni? Persze, hogy szép. Csakhogy csupán... távolról. Közelről nézve, jól megtekintve, teremtőm! A fekvése, hegyei, völgyei alakulása, a széles Duna, a pesti háztenger, azon túl a távolba nyúló mérhetetlen síkság megkapók, elbájolók. De ne nézzünk meg semmit apróra. Mert akkor látni fogjuk, hogy hegyei jórészt kopárok, völgyei víztelenek, a háztenger valójában csupa tégla- és vakolattenger, kert, park, lomb nélkül, s a végtelen síkság épp oly végtelenül egyhangú, kietlen, fátlan pusztaság, mint egy kanzaszi nagy farm. Fodor József (orvos)

Nem vettétek még észre hogy minden örömötök két bánat közé ékelődik? Ezért tûnik nékem mindig úgy minden mosolyotok kezdete mintha éppen akkor hagytátok volna abba a sírást - s minden mosolyotok végén mintha már ott fuldokolna a következő sírás kezdete. Simonyi Imre

A boldogság nem történelmi környezet, anyagi jólét függvénye, arra való hajlandóságunkat a szívünk mélyén hordozzuk. Bodor Ádám

Egy író úgy szokta elmesélni a dolgokat, ahogyan alakulniuk kellett volna, nem pedig úgy, ahogy ténylegesen megestek. Stephen King

Van valami mentségem az életemre? Csak az, hogy ez történt. Hogy beérem-e a folytatódással? El vagyok ragadtatva ettől a lehetőségtől. A magam módján, elég udvariasan elláttam a dolgomat, nem nyafogok, nem gyûlölök, nem hivalkodom. Szép lassan kihúzódtam a forgalomból, az emlékeimmel bajlódom, de vajon valóban megesett-e velem az, amit elfelejtettem? És ha a sötétből néhány képet előhívok? Fejben sok képet gyûjtöttem, aztán úgy hagytam nyersen, egyszer talán előveszem őket. Vagy soha. Konrád György

A hó és az eső testvérgyerekek. Akire haragszik az egyik, nem szívleli a másik sem. Krúdy Gyula

Ne úgy gondolkodjunk, mint az olyan istentelenek, akik azt tartják, hogy az Isten a világot teremptvén, magára a világra hadta, hogy menjen amint lehet, és hogy az aprólékos dolgokra nem vigyáz. Valamint hogy az órás megcsinálván az órát, aztot feltekeri, és azután azt járni hagyja, amint neki tetszik. Eztet nem úgy kell hinni egy kereszténynek, akit is arra tanyít az évangyélium, hogy az Istennek olyan gondja vagyon egy szegényre, valamint egy királyra, és hogy minden dolgunknak az ő akaratja szerént kell folyni. Ha azt másképpen hinnők, azt is kellene tartanunk, hogy nincsen másvilág, és hogy csak a nagy urakért, a gazdagokért teremptetett ez a világ; az alacsonrendûek és a szegények csak azokért vannak e világon, valamint a vízben az apró halak a nagyokért, és valamint az oktalan állatok a terhvonásért. Ne adja Isten, hogy ilyen hiszemben legyünk, és hogy ebben csak a névvel való keresztényeket kövessük. Mert én azt hiszem, hogy az Istennek olyan gondja vagyon reám, valamint egy királyra, és az én életemre, sorsomra úgy vigyáz, valamint a leggazdagabbéra. Mikes Kelemen

Rideg a ház, még ha kastély is, asszonyi mosoly nélkül. Mikszáth Kálmán

De komor tél volt tőled távol élnem, ki a futó év boldogsága vagy! Hogy dideregtem, nappal is sötétben, a vén December tar ege alatt! William Shakespeare

Mindent nyomtalanul elfúj a szél, ami megtörténhetett volna, de nem történt meg. (...) Úgy alakul az élet, ahogy mi alakítjuk. Paulo Coelho

Úgy látom őt magam előtt, mint egy prizmát, amelybe belefut a napfény, aztán színeire bontva szétszóródik. Minden, ami előtte történt velem, azért volt, hogy vele találkozzak, s minden, ami együtt történt velünk, az egész további életemet meghatározza. Sterczer Hilda

Az ember akkor legkevésbé önmaga, ha saját alakjában beszél. Adj neki álarcot s az igazságot fogja mondani. Oscar Wilde

Sorsunkat magunk építjük gondolatainkkal, vágyainkkal, érzéseinkkel, képzeletünkkel, akaratunkkal.

A szeretet sír és óhajt; a szeretet kér és sóhajt; sóhajjal táplálkozik, A szeretet hogyha sem könny, sem sóhaj, mélyéből nem jön, nem is égő, igazi. Szent Bernát

Ha van valami olyan az életedben, amit nem akarsz, akkor ne aggódj tovább miatta, és ne is beszélj róla! Az energia, amit belefektetsz, életben tartja. Ne fektess bele több energiát és el fog tûnni! Andrew Matthews

Megtanultam, hogy álljak szilárdan a viharban nem azzal, hogy körömszakadtáig kapaszkodom bármibe, amit csak érek, hanem azzal, hogy bízom abban az egyedüliben, ami engem sosem enged el.

Gondolkodom, tehát vagyok... - Az ember egyedül van és tudatában van annak, hogy hiába minden, nem akad, nem lehet olyan társa, kinek elmondhatna bármit is abból, amit érez. Ekkor kínjában elkezd önmagával beszélni, de közben vigyáz, nehogy hangosan tegye, mert akkor bolondnak nézik. És mikor nagy önuralom révén eléri, hogy nem mondja ki maga elé gesztikulálva, amiket önmagának akar elmesélni, hanem egymás után magába raktározza - akkor megtanul gondolkodni. S akkor rájön, hogy ő megmarad! Pusztulása nem okvetlenül bizonyos. Azt hiszem, erre a megismerésre jött rá az a Descartes úr is. Férfi létére azonban szégyellte megmondani az igazat: gondolkodom, tehát megmaradok!

Csendben pihentem, és éreztem, ahogy a nyugalom magához ölel. Egyedül voltam, de nem magányosan. Akkor jöttem rá, hogy ez két különböző dolog. Az egyedüllét érzése valami hiányából fakad az életemben; azt jelentette, szükségem van valamire vagy valakire ahhoz, hogy teljes legyek.

Jobbá nem teheted, hagyd árva-magára e testet s szállj ki belőle, suhanj, vissza a csillagokig. (...) És ha a mostoha végzet ûz ide vissza a földre, csak nyomorult ember, csak ez az egy sose légy. Janus Pannonius