Téma
Jövőkép idézetek
-
Ha a szerelemről kérdezlek, talán egy szonettel válaszolsz, de nem néztél még nőre, mikor gyenge voltál, olyanra aki egy pillantásával meggyógyít, mintha Isten direkt hozzád küldött volna egy angyalt, hogy kimentsen téged a pokolból. Nem tudod, milyen, ha te vagy az ő angyala. Nem tudod, milyen örökké szeretni valakit.
-
Ha úgy döntünk, hogy a "biztonság kedvéért" inkább nem utazunk, nem ülünk repülőre, nem állunk szóba idegenekkel, nem kezdünk vállalkozásba, nem lógunk ki a sorból, nem vállaljuk fel a véleményünket, hanem inkább beülünk egy légmentesen lezárt, steril szobába hosszú évtizedekre elegendő élelemmel - talán ki tudjuk küszöbölni az életünket veszélyeztető tényezők legnagyobb százalékát. De mit adnánk cserébe? Tulajdonképpen magát az életünket. Al Ghaoui Hesna
-
A novella, akár a kamarazene, nemes mûfaj, nem mindegy, mit bír magán elviselni, mi az, amit egy félig-meddig meglévő történetből el lehet vagy ajánlatos elhallgatni, vagy éppen eltúlozni, ami aztán megszabja a kibontakozás belső ritmusát. A novellaírásra is fokozottan érvényes: érezni, hol mit mikor kell abbahagyni. A túlírással, akár egy festmény "túlfestése" során, kiégnek, kifakulnak a színek, végső soron eltûnnek az alkotás őszinte, legautentikusabb jegyei. Bodor Ádám
-
A lakcím a mai világban az identitás része; a társadalom ez alapján tudja megállapítani, hogy nem csak egy személy vagy, hanem az a személy, akinek mondod magad. Hányszor kérték el tőlem is a lakcímkártyámat a beiratkozáshoz, a szavazások alkalmával, vagy ha új bankszámlát nyitottam? Nyilván nem azért kellett, hogy a bank dolgozója eltaláljon hozzám, hogy meghívhassam egy teára. A mai világban az ember egyenlő a lakcímével. Deirdre Mask
-
A kapcsolatokban az, ami egykor a másikhoz vonzott bennünket (például a nagylelkûsége vagy a humora), idővel megszûnik csodálatosnak lenni, és megszokott lesz. Ami pedig megszokott, azt el is várjuk. Ennek az az ára, hogy az illetőt már nem csodálatosan elhajlónak vagy egyedinek látjuk, hanem normálisnak, s ezzel azt kockáztatjuk, hogy a jelenlétét magától értetődőnek vesszük. Beau Lotto