Téma
Költészet idézetek
-
Az emberek behunyhatják szemüket a nagyság előtt, a szörnyûség előtt, a szépség előtt, fülüket is eldugaszolhatják a dallamok vagy a hízelgő szavak elől. De az illattól nem menekülhetnek. Mert az illat a lélegzet testvére. Vele együtt lopakodik be az ember testébe, nélküle nincs élet, nem lehet kikerülni. És az illat közvetlenül a szívbe hatol, és ott határozottan dönt vonzalomról és megvetésről, undorról és kedvességről, szerelemről és gyûlöletről.
-
A fák lombozatában és a dombok lankáiban költészet lakozik, a szélben dalok szunnyadnak, a nap csókja áldást jelent. A patakcsobogás történeteket mesél, az óceán árja eposzokat. Vannak fák (...), amik mintha azért nőttek volna, hogy egyszer megérinthessem a törzsüket, annyira örülnek nekem. Egy nap te is érezni fogod ezt a szeretetet a saját kezeddel. Kevin Hearne
-
Az írásnak, az írástudóknak nagy felelőssége van, társadalmi felelőssége: minden, amivel az ember találkozik, a költészet témája. Márpedig életünk nagyobb részét a társadalmi, politikai gondok teszik ki, és ha valaki ezek kifejezéséről lemond és csak öntörvényû szómûvészetnek gondolja a költészetet, az nagyon téved és nagyon megcsonkítja a saját életét és a saját mûvészetét is. Kiss Benedek
-
Alighanem úgy van, hogy az emberek szívesebben veszik, ha érzéseket, mint ha gondolatokat keltenek bennük. A költő, aki megtámadja gondolkodásukat, felszítja maga ellen az összes kritikájukat és mindazokat az ellenállásokat, amelyek az olvasó személyes meggyőződési rendszerét összetartják. Robert Musil
-
Szétforgácsolódtam, élettelen dolgokhoz vonzódtam, a természethez, amely engem bûvöletbe ejt és meghat, a zenéhez, amely nekem az átlényegült szerelem, a gondolkodáshoz, amely a szellem ínyencsége, mindahhoz, ami csak kellemes és szép a világon. Azután összetalálkoztam ezzel a teremtéssel, aki összefogta kicsit tétova, változékony vágyaimat, valamennyit önmaga felé fordította, és szerelemmé változtatta. Guy de Maupassant
-
A költők magasztalják a szerelmet; s valami oka mégiscsak van, hogy ekkora a hatalma. A Napnak egy sugara az, amely megdicsőít, mondják egyesek; mámorító méreg, mondják mások. S valóban, hatásai hasonlóak a kéjgázhoz, melyet az orvos súlyos mûtét előtt lélegeztet be a reszkető beteggel, s a szenvedő elfeledi sajgó fájdalmát. Rainer Maria Rilke