Téma
Kutató idézetek
-
Gyakran mondják, hogy megmagyarázni annyi, mint kiüresíteni. Ez az elv sehol sem érvényesül olyan következetesen, mint a számítógépes programozás területén, különösen az úgynevezett heurisztikus programozásban és a mesterséges intelligenciában. Ezeken a területeken olyan gépek születnek, amik lenyûgöző módon viselkednek, gyakran még a legtapasztaltabb megfigyelőt is elkápráztatva. Amint azonban egy adott program lelepleződik, amint belső mûködését kellően világos nyelven feltárják, hogy valóban megérthetővé váljon, rögtön szertefoszlik a varázsa: pusztán egymást követő, egyszerû eljárások sorozatává válik. Ilyenkor a szemlélő joggal gondolhatja: "Ezt én is meg tudtam volna írni." Ezzel a gondolattal a programot áthelyezi az "intelligens" jelzővel ellátott polcról a kuriózumok közé, amiket már csak kevésbé felvilágosult emberekkel érdemes megvitatni.
-
Felfedező és geographus tehát nem egy. Felfedezés és földrajz sem az. És a felfedezések történetében hibásan látják a földrajznak, mint tudománynak a történetét vagy annak legfőbb részét. Különösen akkor, ha felfedezők és évszámok és felfedezett vagy bejárt területek felsorolásával elégednek meg. A felfedezések összessége földrajzi folyamat csak, amely tápot, tárgyakat ad az egyes tudományoknak. Teleki Pál
-
A kutató egy biológiai eszközt, az emberi agyat használja, amelynek megvannak a maga korlátai. Az agyunk az evolúció során az afrikai szavannákon fejlődött ki; gyors döntések meghozatalára specializálódott, és hajlamos a durva általánosításokra is. Ennek az eszköznek az elsődleges funkciója a túlélés fenntartása - nem pedig összetett absztrakt igazságok és koncepciók megtalálása. Nem arra fejlődött ki, hogy sok terabyte-nyi adatot elemezzen. Szabó Csaba
-
Az ember nem teljesedhet ki csupán azáltal, hogy meghallgatja a Seherezádét egy aranyozott színházteremben, vagy a kuckójában gubbasztva olvassa az Odüsszeiát. Jobban teszi, ha inkább nekivág az ismeretlennek, mint Marco Polo, amikor felfedezte Kínát, vagy Kolumbusz, amikor felfedezte Amerikát. Amor Towles
-
A nagy tudású éppoly öntudatlan, mint te. A tudatlan és a tudós nem két különböző csónakban eveznek; ők útitársak. A különbség köztük csak az információ mennyisége - ami egyáltalán nem is különbség. Az nem olyan különbség, ami bármin is változtatna. Lehet, hogy én csak néhány dolgot tudok, lehet, hogy te egy kicsit többet tudsz, valaki más pedig ezer és egy dolgot tud, valaki más pedig lehet, hogy egy két lábon járó enciklopédia - de ez semmi különbséget nem jelent. Buddha nem a tudás embere, ő az értés embere - nem információval van tele, hanem a látás képességével. Nem gondolatokkal van tele, hanem meglátással - tisztasággal, a tükör tisztaságával, nagy tudatossággal. Osho
-
Azt preferáljuk, ami megerősíti a prekoncepcióinkat, az előzetes hiedelmeinket. A nyomozó azokra a bizonyítékokra fog figyelni, azokat keresi, amelyek alátámasztják a már kialakult teóriáját. Ráadásul a dolog úgy mûködik, mintha fertőző lenne: a csőlátás képes átragadni a rendőrről az ügyészre, az ügyészről a bíróra. Janecskó Kata
-
Ha nem az anyanyelvünkön olvasunk szépirodalmat, mindig elválaszt a mûtől némi távolság. Nem ismerhetünk minden szót, nem látjuk a helyszíneket, nem jut el hozzánk minden burkolt célzás. Erre kínál megoldást a mûfordító. Világossá teszi a homályos kifejezéseket, kifaggatja a szerzőt a rejtett utalásokról, közben a szavakat rakosgatva ő maga is nagy utat tesz meg térben és időben. Idegen tájakat nézeget, elmúlt vagy sosem létezett korok viseleteit, szokásait, alakjait rekonstruálja, és ezt azért teszi, hogy az olvasó is otthonosan mozoghasson a szövegben.