Téma
Nyugdíjba vonulás idézetek
-
Ötven esztendős embernek nem lehet túlságosan muzsikás a kedve. A negyven esztendősnek igen: akkor lép be az ember - úgy tartják - "a férfiak titkos rendjébe"; akkor nevezik ki - ha kedvezően alakulnak a dolgok - a tábornokokat és a professzorokat; akkor még delelőn érezheti mindenki magát, fent, a tetőn; még van idő; még magasan áll a nap. Ötvenegy esztendősen is elviselhető már a látomás; nemsokára alkonyodik ugyan, megy majd a nap lefelé, de addig még, a harangok jöveteléig, csak lesz még egykét évtized, talán három is, a zavartalan munkához. De ötven évesen? A küszöbön? Hitetheti magát ugyan az ünnepelt, hogy semmi még, semmi, sok volt a rossz idő, eddig inkább csak magot szórt, csemetét gondozott, még ezután jön ideje a betakarításnak -, de a leltárkészítést el nem halaszthatja. Czine Mihály
-
Ha nyolcvanéves korotokig éltek, akkor addigra már harminc évet végigaludtatok, jó kilenc évig jártatok iskolába és írtatok leckét, és majd` tizennégy évet töltöttetek munkával. Mivel már hat év elment a kisgyerekkorra és a játékra, s mivel még tizenkét évre lesz szükség ahhoz, hogy takarítsatok, főzzetek és gyereket neveljetek, legfeljebb kilenc évetek marad arra, hogy éljetek is. Janne Teller
-
Gondolkozzanak el rajta, hány esetben helyettesítette már az emberi munkaerőt az automatizáció és a gépesítés! Eleinte csak hatékonyabb módon lehet végezni bizonyos feladatokat, utána egész szakmák válnak feleslegessé, majd hamarosan teljes szektorokban lesz szükség nagyságrendekkel kevesebb emberre, aki elvégzi a munkát. Az elkövetkezendő évtizedekben (...) az MI-rendszerek nagyrészt ugyanígy fogják átvenni az "intellektuális betanított munkások" szerepét, és ez mindenképpen jóval azelőtt fog bekövetkezni, hogy robotok helyettesítenék a fizikai dolgozókat. Eddig mindig létrejöttek új szakmák is, amikor a régiek elavultak, de mi lesz, ha az MI egyszerûen azokban is jobban teljesít? Mustafa Suleyman
-
Ma az a normális, hogy felöltözöl olyan ruhákba, amiket azért veszel, hogy munkába járj, és átutazol a dugóban egy olyan autóban, amiért szintén fizetsz - hogy eljuss vele a munkába, amivel azt a pénzt keresed meg, amiből a ruhát és az autót veszed meg, és persze azt a házat, amit reggel otthagysz egész nap üresen, hogy dolgozz azért, hogy benne lakhass.