Téma
Nyugdíjba vonulás idézetek
-
Minden mûvész és "mûalkotó", anyai típusú ember így érez: az élet minden szakaszában, amelyeket egy-egy mû zár le, azt hiszik, hogy már magánál a célnál vannak, készen arra, hogy türelmesen nézzenek szembe a halállal, ezt érezvén: "megérettünk rá". Mindez nem a fáradtság jele, inkább egy bizonyos langy, őszi napsütés hatása, amelyet mindig hátrahagy alkotójában a mû maga és a mû megérlelődése. Friedrich Nietzsche
-
Aligha élt bármikor is olyan ember a földön, akinek a halál épp akkor tett pontot az élete végére, amikor már minden megkezdett munkáját befejezte. És olyan sem túl sok akadt, aki életének végső szakaszában időt kapott arra, hogy befejezze a megkezdett munkáit, lezárva a lezáratlant. Nagy Bandó András
-
Ha megélem a hetvenötödik évemet, addigra már több mint huszonöt évet fogok átaludni. Nincs még egy tevékenység, amely egy helyben ennyi időmet venné igénybe. Amíg alszom, senkinek sem okozok fájdalmat és gondot, ráadásul ez ökológiailag is hasznos. Ha azért fizetnének, hogy milyen jól csinálom, már igazán nagyon gazdag lennék. Robert Fulghum
-
Mikor mondhatjuk, hogy valami kifogástalan? Nem az, ami álomszépen, egy szempillantás alatt, mint valami csoda történik veled. Nem. Az a pompás dolog, cselekedet, ajándék, amiért megdolgoztál, és cserébe kapod. A legnagyobb ilyen ajándék az élet, de ugyanígy a halál is. Igen, a halál is ajándék akkor, ha csináltál valami jót, leküzdöttél valamilyen meghökkentően nehéz kihívást, amit az élet megírt neked. Ha ez megvan, akkor mindegy, hogy hány éves vagy, eljöhet a halál. Kováts Laura Rozália
-
Intenzívebben kell élni, minden most kell és azonnal. Nem fizetünk több nyugdíj-előtakarékosságot, amikor azt mutatja az orvosi szakvélemény, hogy közel az idő, telefonos applikációnk megmutatja, hol bulizik együtt a többi utolsó éves koronás. Aztán lesz, ami lesz. Négy nap múlva rezignáltan konstatáljuk, hogy vesztettünk, és megveregetjük saját vállunkat, hogy helyesen döntöttünk, amikor nem a nyugdíjas évekre koncentráltunk, nem azt mondogattunk, hogy majd, ha a gyerekek kirepültek, meg majd, ha több időnk lesz, meg majd, meg majd, hanem belecsaptunk a lecsóba, és kipréseltük az életből még időben, amit lehet.