Téma
Nyugdíjba vonulás idézetek
-
Macskanő vagyok, nálam az élet varázsa. Illatom nem parfüm, hanem a bőröm frissessége, nedveim üde érzete, leheletem könnyedsége. Erőm a szemeim mélyrehatósága, bőröm simasága, testem szorító feszessége, ahogyan befogadok egy másik testet lelkestől. Nőiességem, teljességem az érzékeim vadsága, karmaim, fogaim bántó cirógatása, nevetésem csilingelése. Vonzásom a meghallgatás mûvészete, a kimondás képessége, az érzékenység kiváltsága. A nőnek ebben a tudatban kell élnie a mindennapokat a bevásárlástól az ablakpucolásig. Tisza Kata
-
Vajon tényleg megpróbáljuk megérteni a többi embert, vajon valóban mindent elkövetünk ezért? Nem pont az ellenkezőjéről van szó, arról, hogy örökké, egész életünkben azt szeretnénk, hogy mások is olyannak lássák a világot, mint amilyennek mi látjuk? (...) Próbáljuk-e, vagy egyáltalán eszünkbe jut-e megérteni azokat, akik annyira mások, hogy valamiért kirínak a többiek közül? Merthogy nyilvánvalóan sokkal könnyebb elítélni másokat, ahelyett hogy megpróbálnánk megérteni őket. Azzal könnyítjük az életünket, hogy kijelentjük: ez a viselkedés vagy ez a gondolkodás nem normális, elítélem! Mintha az ember élete könnyebbé válna attól, hogy elítélünk másokat - észrevetted? És ki ne akarna kényelmesebb életet? De mi az, hogy normális? Ki vindikálhatja magának a jogot, hogy eldöntse? Nem csupán erőszak rejlik ebben a szóban: normális? Nem lehet, hogy a normális csak egy biztonságos kalitka, ami szépen körülvesz bennünket, az életünket, és sosem szabadulhatunk ki belőle? Jón Kalman Stefánsson