Téma
Szerénység idézetek
-
Akik maradnak, azok panaszkodhatnak, azokat vigasztalják - de akik elmennek, azokkal mi van? (...) Azokról beszélek, akiknek van bátorságuk, hogy egy reggel a tükörbe nézve jól hallhatóan föltegyék maguknak a kérdést: "Van-e jogom tévedni?" Csak ennyit, semmi többet... Bátorságuk, hogy szembenézzenek az életükkel, hogy belássák, semmi sincs a helyén, semmi sincs rendben. Akiknek van merszük mindent fölborítani, mindent felforgatni. (...) Van merszük felvállalni a konfliktust. Legalább egyszer az életben. Felvállalni valamit. Magukat. Egyedül magukra számítva. Egyszer, végre. "Jogom van tévedni" - mondják ki, aprócska mondat ugyan, de ki mondaná ki helyetted? Ki mondaná ki, ha nem te? Anna Gavalda
-
Én szívesen látnék olyan mozgalmakat, amelyek azt mondják, hogy egy bizonyos életkortól, a nyolcvan év kiváló erre, tessék békén hagyni a drága orvosságokkal és egyebekkel. Ettől kezdve csak fájdalomcsillapítás! Nyilván mindenki szedhet vérnyomáscsökkentőt, meg hasonló ártalmatlan drogokat, amelyek kellenek az élet fenntartásához, ezekkel semmi problémám nincsen. De, ha valaki, tudom is én, rákos lesz vagy egyéb olyan betegsége van, amit csak nagyon drágán lehet kezelni, és sok szenvedéssel jár, ráadásul kilátástalan, akkor én már nemhogy az eutanáziát, hanem a társadalom részéről egy olyan nevelést, szemléletet is támogatnék, ami arról szól, hogy idáig eljutottál, szép életed volt, és ez a szépség most azt jelenti, hogy ne szenvedj, inkább szépen mondj le a kezelésről, és ne szórd fölöslegesen a pénzt az egészségügy alacsony büdzséjéből. Csányi Vilmos